Minden akkor kezdődött, a döntő előtti éjszakán, amikor próbaképpen regisztráltam egy blogot. Sikerült, enyém lett és azóta nincs visszaút. Nem is akarok visszafordulni, szeretnék végigmenni az úton, Istvánt kísérve. A blog híre eljutott a névadóhoz és a menedzsmenthez is. Csupa szépet és jót írok Istvánról, mondják, de hát Róla nem nagyon lehetne mást, máshogy írni. Én legalább is csak a legmagasabb tisztelet és csodálat hangján tudok szólni arról a személyről, aki a színpadon állva csodát tesz. Igen, talán ez a helyes kifejezés, amin régóta töprengek: Csodatévő. Ez ráillik, kifejező és nem túlzó.

Van tehát ez a blog, és van a fórumozok népes tábora az iwiw-en. Volt egy ötletem, szerettem volna módot találni rá, hogy a rajongók kérdései eljussanak a címzetthez. Írtam hát Posztobányi Andor menedzsernek az iwiw-en, és legnagyobb meglepetésemre rögtön jött is a válasz: elkérte a telefonszámomat, hogy megbeszéljük, miben tudnék segíteni Istvánnak. Képzelhetitek, milyen izgalommal vártam a találkozást, amit a Camponába, István ottani fellépésére időzítettünk. Aztán István betegsége közbeszólt, a fellépése elmaradt, de Andor ott volt (Andrét hozta beugróként), így a megbeszélés létrejött.

Andor elmondta, hogy a blogban publikált írásaim alapján választottak ki arra a szerepre, hogy én legyek az összekötő kapocs István és a rajongók között. Nagyon fontosnak tartják ugyanis a jó kapcsolat kialakítását a rajongói klubokkal. Ennek érdekében rajtam keresztül fognak tájékoztatni  minden érdeklődőt, én leszek az, aki a menedzsmenttől megkapom a híreket, amiket továbbítok a rajongói klubok-közösségek számára. Ez a feladat számomra nagy megtiszteltetés, hiszen sok ezer ember közül lehetek az, aki első kézből megtudja az információkat az Istvánnal kapcsolatos eseményekről.

Andor mellett Takács Tibor is egyengeti István útját, hozzák-viszik Őt a fellépésekre, felvételekre, mindenben Kedvencünk mellett állnak és segítenek Neki. Mindketten készségesen tájékoztatnak az aktuális eseményekről és válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Minden megnyilvánulásukon érzem, hogy barátilag viszonyulnak Istvánhoz, tényleg csak a legjobbakat mondhatom róluk. Én egy kicsit mélyebbre láthatok a dolgok mögé, több háttérinformációról is tudomásom van, ennek alapján részletesebb képet kapok a menedzsment munkájáról. Arra kérek mindenkit, higgye el, "jó kezekben van" István karrierje.

Arra szeretném kérni a rajongók népes seregét, fogadjátok megértéssel azt, hogy az óriási érdeklődés miatt egyre nehezebb lesz a fellépések előtt vagy után személyesen találkozni Istvánnal. Ha abba belegondoltok, hogy ha mindenki csak egy-egy percre szeretne odajutna Hozzá, autogrammért és közös fotóért, akkor az 100 emberre vetítve már több, mint másfél óra! És fellépésenként több száz rajongó szeretne Istvánhoz odamenni. Erre sajnos idő hiányában nincs lehetőség.

Hidas Attila