- Stella X-Faktoros beszámolója -

Kevés önbizalommal ébredtem aznap reggel. Hiába mondta mindenki, hogy erős legyek, határozott, magabiztos, nyílt szívvel álljak oda eléjük, de azért a kis nyuszi ott motoszkált bennem, volt egy szorongó érzés a szívemben. Talán azért is, mert a Megasztárból nem kaptam visszahívást!

Vasárnap reggel volt, nagyon korán keltem, 5:00-kor, 6:00-kor pedig már úton voltam, taxiban a vasútállomás felé. Beénekelni nem volt idő, azzal a hangszál csiszolással indultam el, amit előző este eszközöltem… Na mindegy! Az esélytelenek nyugalmával közeledtem Budapest felé, úgy gondoltam, hogy lesz ami lesz, nem is érdekel, azért sem lesz lámpalázam, minek, nem érdemes idegeskedni emiatt az egész miatt egy percig sem! Talán ez volt az egyik olyan gondolatom aznap, ami elősegítette, hogy ne legyek remegő hangú kis nyuszika a meghallgatáson. Na de ne szaladjunk így előre…

A vonaton sorra jöttek az sms-ek, minden kedves rajongó társam bíztatott néhány kedves mondattal: Sveszti, Syrann, Borsi Andi, és a drága testvérem!!! nagyon sokat jelentett nekem aznap az sms amit küldtetek! Köszönöm szépen! :) Ibolyának meg külön köszönöm, hogy olyan ügyesen leírta az útvonalat a Keletiből a Nagytétényi útig, hogy odaértem a legrövidebb idő alatt! A Bodolóczki Barbika megadta a telefon számomat egy barátnőjének aki szintén jelentkezett, Eszter, ez a neve, fel is hívott, még mielőtt megérkeztem volna a helyszínre. Megbeszéltük, hogy ha odaérek, majd csörgetjük egymást. Ő még valahol a tömegtenger mögött állt! Odaértem… amit ott láttam, az letaglózott! Kb.5000 ember, jelentkezők, statiszták vegyesen. Elindultam a tömeghullám végére, hogy beállok a sorba. Ügyesen navigáltam magam, oldalaztam, furakodtam, úgyhogy rövid időn belül a tömeg nagyobbik felét magam mögött hagytam! :) Közben felvételeket készítettek a műsor főcímét vették fel, Stohl Bucival és Ördög Nórival, úgyhogy volt kiabálás, X-Faktorozás, visítozás, integetés! Még helikopterről is vettek minket! Délelőtt 9:30-tól 12:00-ig eljutottam majdnem a bejárat elé! 

Akkor már nagyon fáradtam, de egy mondat elég volt a rendező szájából és én rögtön újra „Fitti Panni” voltam! -És most következik Tabáni István!!!- na nekem elég volt ennyi is, ahhoz, hogy újra feléledjek! István a színpadon termett, egy kicsit beszélgettek vele, kérdezgették, hogy milyen érzés volt annak idején neki is sorban állni a Csillag Születik válogatóján, meg hogy milyen gondolatai voltak akkor ott a válogatón… Válaszolt minden kérdésre, (persze ebből semmit nem értettem, mert nagyon halkan beszélt), és a helikopter ott lebegett a fejünk felett, aztán énekelni kezdett! A Fényév távolság, meg a Gyertyák után a saját dalból, a Ments meg című nótából énekelt egy részt acapella. Mondanom sem kell, elvarázsolt! És ami még fontosabb: erőt merítettem belőle! Készítettem felvételt a dalokból, és megkértem egy magas fiút mellettem, hogy néhány képet is készítsen Róla! Neki könnyebb dolga volt! :) Kimagaslott a tömegből! István a fellépés végén bevonult az épületbe, én is hamarosan sorra kerültem, követtem… 

Egy asztal mögött találtam meg Istvánt, ott állt Andorral, na én sem voltam rest, el kezdtem nekik integetni, mire észrevettek, és visszaintettek! Sajnos nem tudtunk beszélni, mert engem továbbküldtek az alagsorba, ahol adategyeztetés volt, meg fényképezkedés. Ahogy beálltam az egyik sorba, mit látok? István ott volt lent a büfénél, éppen a teáját ízesítette. Voltak már körülötte, én sem hagyhattam ki! (nem mintha előtte két nappal nem találkoztunk volna Karcagon, meg Balmazújvárosban??) :):):) Odamentem, köszöntem, megkérdeztem készíthetünk itt is egy közös fotót? Ő rögtön mellém állt, a kép elkészült, még megkérdeztem, hol találkozunk legközelebb, mondta, hogy a Symában biztosan, mondtam, hogy szerintem még hamarabb is! :) Rohannom kellett a sorba vissza, úgyhogy nem tudtunk többet beszélni, még a végén minden jót kívántunk egymásnak! Nekem sietnek kellett a fényképezkedésre! Onnan pedig, vissza fel a földszintre, és szólítottak minket olyan 25-30 embert egyszerre. Éppen a mi csoportunkat szólították, mikor csörög a telefonom, és Eszter hívott , ott állt mellettem, fel is ismert képről, csak nem volt benne 100% biztos! :) De amikor már a telefonom után kotorásztam, akkor már tudta! Egyszerre mentünk a meghallgatásra, sok sikert kívántunk egymásnak! 

Besorakoztunk egy folyosó elejére, és onnan lettünk szétszórva minden szoba elé, hogy majd hívnak bennünket, ha be kell mennünk! Egyáltalán nem féltem, nem volt lámpalázam! Valahogy mire odajutottam lenyugodtam! És szerintem István is jó hatással volt rám! Ezúton köszönöm Neki a jelenlétét, nagyon sok erőt merítettem belőle! Végre behívtak a szobába, egy fiatal srác volt bent egyedül, elkérte az adatlapomat, és választhattam melyik dallal kezdek! Egy román dalt választottam, majd a Várj míg felkel majd a nap, című nótát. (Nem is tudom mi késztetett rá!!!) :) Végig úgy éreztem, hogy a rajongó társaim ott vannak velem, feltöltenek pozitív energiákkal, úgyhogy annak ellenére, hogy be sem tudtam énekelni, egészen bátran énekeltem. Jó erős közepes lehettem, ami sajnos nem tudom mire lesz elég! A srác azzal engedett útnak, hogy ha péntekig felhívnak, akkor mehetek a következő fordulóra! 

Nem bánom mi lesz az eredmény, Istvánnal találkoztam, nagyon kellemes emlékeim fűződnek ehhez a naphoz, és ez a lényeg! :):):) Nekem már az is sikerélmény ha a rajongó társaimnak szívem-lelkem egy részét meg tudom mutatni a felénekelt dalokon keresztül! Köszönet érte! :)

Stella