- Mukrányi Edit görögdombi beszámolója -
Hát sziasztok Fiatalok!
Ne haragudjatok, de a jobb megértés miatt egy kis bevezetővel kezdeném:
Ez a hétvégém nem úgy indult, hogy én Istvánozni megyek, sőt sehova sem készültem, mert pénteken orvosnál voltam, sok év után - Edit barátnőm unszolására - rávettem magam, hogy végre az ezer éve szedett gyógyszereimtől megszabadítson, meg a hetek óta kínzó fejfájásomra is orvoslást kerestem.
Na a doktornő közölte is velem egy órás vizsgálat után, hogy normális már nem leszek:D:D, viszont a gyógyszer elvonás miatt olyan "élményben" lesz részem, mint a kábítószereseknek, vagyis kemény elvonási tünetekre számíthatok:( Megadta a mobilszámát, szükség esetére, nyugodtan hívjam, bármikor.
Én kellőképpen be is pánikoltam már a tudattól, közöltem a fiúkkal is, hogy anyátok most kb. egy hétig, vagy kettőig nem lesz beszámítható.
Mondták, hogy ennél jobban??:D:D:D Édi fiaim vannak:D
Kaptam két másik gyógyszert, amit rögtön szombat reggel el is kezdtem szedni, gondoltam, ha már rosszul leszek, hátha hétvégén átesem rajta, hiszen dolgozni menni kell hétfőn.
Tettem-vettem az itthoni dolgaimat, mosás, főzés, takarítás, stb., de az elvonási tünetek semmilyen jelét nem fedeztem fel magamon:D Gondoltam, nálam később jelentkeznek:)
Egyszer aztán megkérdeztem Dávidomat - aki csak úgy lófrált a lakásban - hogy nincs-e kedve engem vasárnap felvinni Pestre? (Vezetésre azért nem vállalkoztam, hátha akkor tör rám valami remegés, vagy nem is tudom minek kellene jönnie?:D:D:D)
Dávid "élből" közölte, tudod mikor viszlek fel, aztán a végén a színpadról kell lerángatni, mert ott fogsz ugra-bugrálni! :D:D (Célozva ezzel a "várva-várt" tünetekre.)
Na, itt akkor le is mondtam a dologról:(
Vasárnap délelőtt megkérdezte tőlem a fiam, hogy melyik mappában vannak a másolni valók, mert akkor most ő azt megcsinálja, addig én kiporszívózhatnám a szobáját:D
Munkamegosztás lévén - én nem értek a DVD-íráshoz, neki meg nem volt kedve porszívózni, megoldottuk a problémát.
Ezután csak úgy odavetette, hogy hol lesz a fellépése a Tabáninak??:D Én mondtam neki rögtön a pontos helyszínt, sőt a navim is be volt már "lőve":)
Azt mondta erre, hogy tulajdonképpen felvihetlek, ha gondolod:):) Még gyorsan készíttettem vele egy olyan DVD-t, amin nemcsak a kaposvári vidik, hanem a képek is rajta vannak, gondoltam elküldöm Erzsinek és István is nézze meg, hogy milyen barátságok születtek Általa, Általuk:)
Hát ilyen előzmények után indultunk el Pestre, Dávidom autójával, a navival és a tudattal, hogy nem vagyok egyedül, nem kell vezetnem, sőt a doktornő telefonszáma is nálam van:)
Viszonylag hamar felértünk, fiam többször beszédbe elegyedett a "pasimmal" egy anyád p....ja erejéig, amikor közölte, hogy túl gyorsan megy:D:D Ja és mondta neki, hogy végre tudok menni!!!:D:D Elég nagy volt a forgalom, többet araszoltunk tényleg, mint haladtunk volna, de azért viszonylag rövid idő alatt a helyszínen voltunk.
Hazafele már csak annyit mondott neki, hogy kuss!:D:D
Fiam közölte, ő megvár a kocsiban, (más a zenei ízlése, viszont szereti az anyukáját:D), így egyedül elindultam egy játszótéren át a koncert helyszínére.
Már messziről láttam, hogy az első sorokban "teltház" van, megállapítottam, hogy itt vannak a rajongók, méghozzá szép számmal:)
Oldalról közelítettem meg a csapatot, levéve a napszemcsimet, megkérdeztem Annát, hogy ez itten a Tabáni rajongói csapat??:D:D Ő szinte örömtáncot lejtett: tudtam, tudtam!!! szöveggel, (nem is értem, honnan?:D).
Aztán a hátam mögül valaki rám köszönt: Dorisz volt az:) Hát erre a pillanatra vártunk kb. november közepe óta:) Eszembe jutott minden!!! A Csillag születik kezdete, az elő-közép döntők és a döntő közös végigszurkolása, az SMS-k,
meg persze az utóbbi pár hónapban történt negatív dolgok is, amik Dorisz néha érthetetlen kirohanásaival kapcsolatban voltak:( ...és ott állt előttem, és ölelt, puszilt és nagyon örültünk egymásnak!:)
Na a nagy örömködés után elindultam felderíteni a csapat számomra ismerős tagjait: kb. 5-10 ember kivételével mindenkit ismerek most már név szerint, aminek nagyon-nagyon örülök:) Vannak arcok, akik még csak ismerős arcok, de bízom benne, hogy sikerül majd a neveket is megjegyeznem:) Előre is bocsi azoktól, akiknek még most sem sikerült memorizálnom a nevét. Mentségemre legyen mondva, ennyi embert én még így egyben - Istvánra várva - nem láttam:)
Együtt volt iwiw-es, g-portálos, ning-es, mindenki és ez olyan szívet-lelket melengető érzés volt:)
Somogyi Krisztát külön kiemelném, úgy mentem el mellette köszönteni a többieket, mint a hülye gyerek:D, aztán visszafele a sok puszilkodás után nagy nehezen leesett, hogy - mivel Annát hozta (ezt tudtam ) és mellette ült, akkor csakis Kriszta lehet:) Gyorsan bemutatkoztam neki, örülök, hogy most már ő sem csak egy név a topikból:) Kaptam tőle egy CBA-s újságot, amit asszem meg sem köszöntem, most megteszem Kriszta, köszönöm szépen, hogy gondoltál a többiekre is:)
Doriszról egy pár szót: hát az én izgága kisebbik fiam nem fészkelődött még az iskolapadban sem ennyit, mint ez a csaj:D:D:D Mi már majdnem táncra perdültünk Annával Kadlott Karcsit hallgatva (nézni már nem volt annyira jó:D), hiányoltuk is Cser Anit, hogy mi 50-esek még erre bulizni is tudnánk:D Na majd egyszer:)
Közben persze befutottak Adriék Arnolddal, Attila Verával, szorítottam-tunk nekik helyet a padokon, így kezdődhetett a várva-várt koncert. Ja, még Adri mondta talán, hogy Szeri keresett engem, de ő közölte vele, hogy most nem jövök:)
Tényleg váratlan volt, és egyben nagy öröm, hogy mégis ott lehettem Veletek:) Gyorsan felálltam nézelődni, de nem láttam Szerit sehol:( Adri mondta, nyugi, vissza fog ide jönni, így is lett, puszi-puszi, őt is nagyon a szívembe zártam:)
..és egyszer végre abba maradt a nótaéneklés, és a bemondó néni nagyon aranyosan, kedvesen felkonferálta Istvánunkat, beleszőve mondandójába bennünket, rajongókat is, mi ezt hálásan tapssal köszöntük meg:)
Nagy ováció közepette színpadra lépett végre Istvánunk, ahol levetette a dzsekijét (hogy miért volt rajta, nem tudom, mert én majd megsültem, kicsit fordítottan öltözködik néha a mi fiúnk:D, lehet, azért van megfázva:(), és kezdődhetett a koncert:)
Nagyon jó hangulat volt, jöttek sorban a számok, Ez majdnem szerelem volt, az Ő (amit persze mindig felveszek), a Fényév, a Bohemian, a Kinőtt a szárnyunk (Edit-Eda-Ditke) vidizik:D, a Fagyi (hát ezt is fel kell venni) és a végén a Crazy már lent a gyerekekkel:D, amit mindig megörökítek:) Befejezésül a Ments meg acapella..és én úgy éreztem, pillanatok alatt vége volt a koncertnek:(
Közben persze voltak "történések":D, István mondta, hogy meg van fázva, ezért "orrból nyomja":D, Dorisz meg meg akarta örökíteni a vízivását, de lemaradt róla, ezért felkiabált neki, hogy István légyszi még egyszer!..és István lassított mozdulatokkal újra felemelte a poharat és megint ivott, ezután közölte, hogy az lesz az indián neve, hogy Lassú Víz:D:D
Elég sok koncertjén voltam már szerencsémre Istvánnak, de csak pozitív dolgokat tudok kiemelni Róla:)
Fokozatosan nyílik ki, feltalálja magát a színpadon, a kontaktus a nézőkkel szuper, hálás, hogy annyi ismerős arc néz rá vissza a közönség soraiból és a rajongók tapsolnak, sikítanak, füttyögetnek (ez új dolog, mellőlem jött: Dorisz volt:D) a tetszését ki hogyan nyilvánítja ki:)
Mivel Dorisz először volt Istvánozni, ezért Attilát és Renit kérdeztem, hogy mik a lehetőségek dedikálás "ügyileg"?
Renitől, majd később Attilától is megtudtam, hogy 20 perc lesz a ránk szánt idő, mert utána mennie kell tovább Miskolcra.
Mi Annával persze azon voltunk, hogy Dorisznak sikerüljön az autogram, (ugyanúgy, mint annak idején Siófokon Nikimnek), ilyenkor azért az egy emberért szorítunk, akinek még nem sikerült taliznia Istvánnal:)
Megtudtuk, hogy a szemben lévő padnál lesz a dedikálás, ahogy István lejött a színpadról, mi mindjárt toltuk is Annával Doriszt az asztal elé:) Én egy kicsit lemaradtam a tömegben, de Anna biztos "háttér" volt Dorisznak, hogy elérje a "célját":) Sikerült:) ..és a mi nagyszájú Doriszunk állítólag egy szót sem tudott kinyögni, csak István elé terítette a pólóját (eü-s póló), és arra kért egy aláírást:) Hatalmas volt az öröme, ezt látni kellett volna:)
Utána még nekem is sikerült az ajándék zacsimat odaadni Istvánnak, én nem kértem aláírást, viszont kaptam két puszit, amit Magdi valami lehetetlen pózban ülve megörökített, amiért örök hálám neki!:)
..és itt még nem volt vége a napnak:) Ott beszélgettünk, próbáltuk Doriszt legalább egy kicsit közelebb "húzni" a földhöz, amikor szodizs szólt, hogy gyertek gyorsan, lesz egy csoportkép, de sietnek:)
Hát ez már minden várakozást felülmúlt, mondjuk én már ilyenkor nem szoktam Istvánt "zaklatni", de Dorisz és Ari nagyon szeretett volna közös képet, hát futottunk a többiek után:)
Hogy milyen lett, az a képeken látszik:D:D:D Ezért is köszönet illeti szodizst, aki - mint egy jó tyúkanyó - próbálja összeterelni a társaságot a közös képre minden alkalommal:)
Itt én már elköszöntem a csapattól, remélem mindenkitől, akitől nem, attól ezer bocsi, majd legközelebb bepótoljuk, mennem kellett, mert Dávidom szerintem már halálra unta magát a kocsiban:D
..és a történetnek még mindig nincs vége: este mire én hazaértem, már "izzott" szinte minden oldal, élményhegyek mindenhol a fellépésről:)..egyszer csak Anna szólt, hogy menjek át gyorsan ning-re, ami nekem nem egyszerű, mert egyszerre kb. 2 lap van megnyitva, de mire "odaértem", már ott chatelt Dorisz!, Attila!, szodizs, Nóra...jött Kovács Edit is, hogy jó helyen jár-e?:D:D:D, mert végre megtört a jég, és kitört a béke!!
Nem tudom, milyen volt a csillagok állása, vagy Dorisz kellett hozzá, vagy Attila (aki mindig meg tud bocsátani mindenkinek), vagy szodizs:), fogalmam sincs, egyet tudok, hogy a tegnapi nap egy csodás élmény volt és nagyon sajnáltam volna, ha kimaradok belőle.
És (és-sel nem kezdünk mondatot, tudom:D) most is ezer hála és köszönet Istvánnak, hogy VAN, Erzsinek a sok segítségért, nélkülük sosem találkoztunk volna, ez tuti, sosem jöhettek volna létre új ismeretségek, barátságok, amik remélem, csak bővülni, erősödni fognak az elkövetkezendő koncertek alatt.
Szívből kívánom Istvánnak, hogy mielőbb gyógyuljon meg, maradjon meg sokáig nekünk, rajongóknak, legyen mindig ÖNMAGA:D:D (aki ott volt a koncerten, az tudja, hogy miért írtam nagybetűvel)!
Nagyon jól éreztem magam és mivel még mindig nem jön az elvonási tünet, ezért gondoltam, megosztom Veletek ennek a csodás napnak a történéseit, a teljesség igénye nélkül (ha már Attila ilyen kedvesen invitált egy "keringőre":D még az este folyamán.
Jó volt Veletek, csodás volt a tegnapi nap, csodás volt István, és csodás volt a CSAPAT!
Köszönöm, hogy elolvastátok a beszámolómat!
Mukrányi Edit
Kibővített képeim a tegnapi napról:
http://picasaweb.google.hu/
és a vidik:
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
matesa 2010.08.31. 07:05:39
Editem szeretnék ott is a nyakadba ugrani:):)
Monique0201 2010.08.31. 15:29:16
Köszi szépen kedves beszámolódat. Azt írod, nem tapasztaltad a gyógyszer mellékhatását. Nem lehetséges, hogy a környezetedben lévők kaptak a mellékhatásokból?:) Úgy értem, hogy nem szokványos, de nagyon jó dolgok történtek ezen a napon Veled: Elvitt a fiad bulizni, és ami nem mellékes, "kitört a béke" a rajongók között! Ezek nagyon jó mellékhatások! Tartson sokáig!
Cseranna 2010.09.01. 14:06:10
Ott lettem volna biztos táncra penderültünk volna így hármasban,na reméljük még van időnk.:)
padrienn 2010.09.01. 16:26:19
Puszi:
Adri
Iru 2010.09.02. 20:37:31
TéZsé 2010.09.06. 13:00:04
Koszonom az élményt!!!
Dorisz dedikàlàsànak orulok nagyon!!!
Millio puszi és mellékhatàs mentes szép életet kivanok EditeM)