- Mukrányi Edit beszámolója -

Hát sziasztok Fiatalok! Mivel a Scherzo-s buliról nem készítettem beszámolót időhiány miatt, gondoltam István dorogi fellépéséről írok pár mondatot :) /Nem mintha most időmilliomos lennék, de azt már tudom, hogy szeretitek olvasni az írásomat:)/
Azzal kezdeném, hogy azt hiszem, a pasim is öregszik, mert olyan utakon keresztül jutottunk el Dorogra, amilyet én kis hazánkban még nem nagyon tapasztaltam, pedig jártam már sok fele. (Itt az ideje frissíteni:D mármint a pasimat :D LOL)
Aki vezet, az tudja, hogy ismeretlen helyen sokat jelentenek az útjelző táblák, na mi annak kellőképpen hiányában voltunk egy-két-három településen :D
"Csákvárországig" (nővéremék otthonáig) nem volt gond, de miután az egyes útról (ha jól emlékszem) letértünk, olyan érzésem volt, mintha egy másik - számomra eddig ismeretlen - "világba" csöppentünk volna.
Két autó egymás mellett nem nagyon fért volna el az útnak nevezett valamin jó sok kilométeren keresztül, de ez még a kisebbik baj volt. A navim folyamatosan 90-es tempót diktált volna, de én örültem, ha 30-cal tudok "repeszteni" a cél fele.
Akkora kátyúk, gödrök, hirtelen kanyarok, emelkedők voltak, jelzem tábla semmi, hogy ketten nyomtuk a féket Edittel, hogy ne az árokban kössünk ki. :D Egy bukkanónál azt hittem, leszakad az autóm alja. Pedig figyeltem nagyon :D Egyszer elénk tévedt egy Merci, aki rutinosan kerülgette a kátyúkat, amíg ment előttünk, én is "kacsáztam" vele, gondoltam, ő biztosan erre fele lakik, és becsukott szemmel is át tudja vészelni, nehogy kitörjön az autó kereke, vagy valamelyik lengéscsillapító megadja magát.
Ezúton is köszönöm neki, az alatt a pár perc alatt nagy segítségem volt :)
Egyszer csak mindenféle "előzmény" nélkül viszonylagosan normális lett az út, és emeletes házakat láttunk. Mondtam Edit barátnőmnek, ez már Dorog:) ...persze város táblát nem láttunk, de a pasim szerint nem voltunk messze a céltól.
Viszonylag simán odaértünk a Művelődési Házhoz, ahol már kisebb tömeg gyülekezett.
A behajtani tilos táblánál:D bementünk, leparkoltuk az autót a műv. ház előtt. Érdekes módon, mindenki onnan jött :D
Lehet, hogy itt mások a közlekedési szabályok? Nem tudom:)
Fél hét után pár perccel kinyitották az ajtókat és szó szerint beözönlött a tömeg. Mi megpróbáltunk volna felmenni az erkélyre, hogy onnan talán jobban tudok vidizni, de nem voltunk elég leleményesek, így már "teltház" volt, mire felértünk.
Így aztán szépen vissza is ballagtunk, és kellő távolságban a színpadtól kényelmesen álldogáltunk, várva, hogy elkezdődjön a műsor.
Az erkélyről láttam, hogy a már megszokott lánycsapat elfoglalta az első sort a színpad előtt, Szondykát is kiszúrtam, Szerit (Anikót) is, akik nekem plusz örömöt jelentettek:)
Elkezdődött a műsor, hátul nagyon "lazán" álltunk, így nyugodtan tudtuk nézni az iskolás táncos lánykákat, fiúkat, akik a műsort kezdték.
Azután elkezdődött a főműsor Király L. Norbival. Hogy elöl a lányok hogy bírták, azt nem tudom, nekünk hátul is elég fülsértő volt a hangosítás.
Norbi mindent beleadott, tényleg jó sowhmen, a hangjától tekintsünk el. Nem mondom, hogy nem táncikáltam egy kicsit a pörgős számoknál, de egyébként a srác nem fogott meg. (Ja és jelzem, folyamatosan ivott ő is, emlékeztek, mennyit cikizték Istvánt az ivással?)
Felváltva énekeltek Vastag Csabával, neki nincs rossz hangja, de beszélni nem tud, vagyis tud, csak nem érteni, hadar. Én legalábbis nem sok mindent vettem ki abból, amit a számok között mondott.
Összeszokott párost láthattunk Norbival, nézhető volt.
Edit is fenntartással fogadta a fiúkat, tv-ben sem látta őket, de egy-két szám tetszett neki is.
Végre ránézve az óránkra, gondoltuk, hogy lassan Istvánnak is jönnie kell, 8 óra elmúlt, addig húzták az időt a fiúk, hiszen István Szegedről érkezett Dorogra, ami ugye dél és észak, ha leegyszerűsítjük az országon belüli távolságokat.
A két X-Faktoros fiú elköszönt, pár fiatal lányka kiment a sorból, de örömömre a tömeg ott maradt, várva Istvánt.
Én Edittel a nyomomban elkezdtem araszolni a színpad felé, míg azt vettem észre, hogy odaértem a lányokhoz :D Barátnőm kicsit lemaradt tőlem, ő mindig távolabbról szereti nézni az előadást.
...és végre nagy taps, sikítás közepette megérkezett István.
Azzal kezdte, hogy körbement a színpadon balról jobbra, és a rengeteg felé nyúló kezet megfogta :)
Nagy szeretettel fogadták, és ő viszonozta ezt a szeretetet :)
Elkezdődött a műsora, a Gyönyörű szép volt az első szám. Összesen 8 dalt énekelt, szinte mindegyik után vastapssal jutalmazta a közönség. A vidikből majd láthatjátok, de felsorolom, hogy mi volt a "kínálat": a Repülj hát, a Bohemian Rhapsody, a Fényév távolság, a Ments meg, az Olcsó vigasz, a Nem lesz már és a Crazy.
Számok előtt és után folyamatosan kommunikált a közönséggel, szuper jó hangulatot teremtett. A Crazynél táncoltak lent is és a színpadra is felment egy fiatal pár, végigtáncolták a számot, megjegyzem, ügyesek voltak. :)
Részemről elhallgattam volna reggelig is Istvánt, meg ahogy a tömeget elnéztem, mindenkire nagy hatással volt István előadása, sajnos el kellett engednünk őt, későre járt.
Azt mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy nagyon örültem neki, hogy saját számokat énekelt, nem is egyet, mi persze már kívülről fújtuk, de akik először hallották - a tapsok, sikítások alapján - azok is élvezték.
Ami még különösen tetszett, hogy minden szám végén nem csak felénk hajolt meg,  hanem mindkét oldalra, sőt az erkélyre felintve is megköszönte a közönségnek a tapsot.
A lányok elindultak a függöny mögé, rossz szót használtam, siettek a függöny mögé:D, ott volt egy teremben a dedikálás, de nagyon sokan vártak Istvánra.
Peti - ő hozta Istvánt - nagyon rendes volt velünk, mert mondta, hogy kövessük, akkor már szaladtunk :D, és megkerülve az épületet, egyszer csak ott találtuk magunkat, ahol István dedikált. Mi persze nem csendben mentünk, hanem énekelve:D "Nem lesz már, sem ember, se fal, ami visszatart, mert áttörök rajtuk..." megzavartuk István "elmélyült" dedikálását:D, felnézett ránk és mosolygott:) Biztosan jól esett neki, nekünk meg pláne:D
Addig a másik oldalról nem engedték a közönséget bejönni, míg mi bent voltunk, így sikerült pár szót beszélni Istvánnal, gyorsan egy közös kép (köszi Magdi), aztán én már rohantam is ki, elköszönve a többiektől, mert akkor jutott eszembe, hogy Edit barátnőm nem futott utánam:D LOL, és azt sem tudtam, hogy merre van?
Nagy nehezen visszakavarogtam az autómhoz, onnan hívtam fel Editet, hát ő már bent "elvesztette a fonalat", de rendületlenül várt rám :)
Mondtam neki, hogy az autómnál vagyok, jöjjön, így hál'Isten megtaláltuk egymást :)
Érdekes módon a hazafele vezető út mindig gyorsabbnak tűnik, lehet, hogy csak azért, mert magunkban és hangosan is dolgoztuk fel az élményt, amit megint kaptunk Istvántól, lényeg, hogy fél 12-re már itthon is voltunk.
A képeket sajnos nem tudtam rögtön feltölteni, mert valamit elállítottam a gépen, de Dávidom már elhárította az akadályt, így már a képek is, vidik a "helyükön" vannak, amiket szokás szerint nagy szeretettel készítettem Nektek.:)
Hát ez volt a mi kis dorogi kirándulásunk :) Kívánok még magunknak és Nektek is hasonlóan felemelő, felejthetetlen koncerteket!
Köszönöm, hogy elolvastátok a beszámolómat.

Mukrányi Edit

Képeim:

https://picasaweb.google.com/editmukranyi/Dorog20110408#

..és a vidik:

https://www.youtube.com/watch?v=_-JO3zPFNlo
https://www.youtube.com/watch?v=XJjoHf1AEnE
https://www.youtube.com/watch?v=v1jP-nsShug
https://www.youtube.com/watch?v=jwhTqaWTbt0
https://www.youtube.com/watch?v=NpnmnBASsck
https://www.youtube.com/watch?v=SpLkAPm_QTM
https://www.youtube.com/watch?v=iwRtzEma9Lc
https://www.youtube.com/watch?v=MxA0Qb1vErM