- a Belgiumban élő TéZsé írta az alábbi beszámolót -
Ma pont 2 hónapja a Syma csarnok-béli Tabáni István koncertnek....
erre a szép estére emlékezvén... közzéteszem élményeim...
köztetek kedves Barátaim...
Kellemes olvasgatást....
Puszi
TéZsé
Süt a Nap ezerrel... 2010. május 23. este fél 8.
Madarak danorásznak.....
Itt ülök a kedvenc kerti székemben a "dzsungelben"....
Ma 10 napja, hogy találkoztam Veletek... Kedvesek!!!!
Otthon töltött 8 napom egyik legszebb estéje... május 13!
Először is köszönöm a jegyet Miyukinak, aki oly nagy szeretettel megvette nekem ezt is éppúgy mint a CD-ket.....
Attilának is külön köszönet azért hogy készségesen intézkedett, telefonàlt találkozásunk sikere érdekében....
Szóval este 6-ra érkeztem a helyszínre...
Attila a "Messzeföldön híres blogíró barátom" már tàrt karokkal és a jegyemmel vàrt...
De màr ott voltak többen is, akiket január 25. óta megismerhettem az iwiwes rajongói klub "gyertek beszélgessünk" topikjából.
Köszi Barbickának a szíves invitàlàsért:)
Mert ugye jan. 5- én csatlakoztam a klubhoz mint 19108. rajongó...
De mit sem sejtve, hogy ezzel egyidejűleg napi szintű "elfoglaltsággal" járó, jó barátokat szerezhető helyszínre érkeztem....
Attila után üdvözöltem a számomra ismerősnek vélt arcokat: abc sorrendben:) Ági, Anikó, Anna, Ardi, Andi és férje Tibi, Barbicka, Belle Erzsó:) Évike, Erika, Editünk-Katával és nővérével... Monange, Vera és ha valaki kifelejtettem elnézését kérem, de az én fejem sem káptalan:)
Az egyetlen "súlyos" elnézésem Erikával történt, hogy Anitának szólítottam
De tőle már elnézést kértem magàn levélben és mentségemre csak azt tudtam felhozni, hogy Ő is és Anita is szép és hosszú hajú...:)
A falon Atinával is "megbeszéltük" a dolgot .... erre ő azt írta, hogy büszke ràm:)
Hát én meg nem annyira magamra, na de mindegy...De most mar Erikát és nyakékét is a memóriámba véstem... Anitával pedig sajnálom, hogy nem futottam össze...
Közben Mindenkinek ici-pici belga csokikákat osztogattam a kis japán tarsolyomból...
Kinyíltak a kapuk.....
Én is beálltam a sorba... és még a kedves biztonsági bácsiknak is adtam csokit, amiért előbbre juttattak a célomhoz....
Eközben Miyukira gondoltam, aki "chupa chups" cukorkát osztogat mindenkinek, aki jól végzi munkáját...:)
Befelé Editünkkel haladtam, és meséltem neki jó sokat... (de ő kérdezett)
Aztán bementem a "küzdőtér" közepére, ahol màr kedves barátaim elfoglaltàk megérdemelt helyeiket a korlát előtt az első sorban....
Persze megint kimentem, most Belle Erzsóval, mert ő még füst jeleket kívánt eregetni én meg azt a sok vizet amit mar elfogyasztottam idáig, szerettem volna "leengedni"...
Útközben találkoztunk Zámbó Árpival... aki nagyon kedvesen üdvözölt minket, mint régi jó cimborákat....( pedig én most láttam életemben először:)
Elintéztük dolgaink és haladtunk vissza a színpad elé...
Zizegett a zsebem vagyis a telóm...
Miyuki megérkezett és kérdezte, hol vagyok?
Mondtam neki jövök befelé, ő pedig sétálgat a küzdőtéren....
Tényleg Ő volt az egyetlen, aki valóban sétálgatott:)
így azonnal ráismertem..
Tàrt karokkal fogadott ő is...
Szerettem volna rendezni soraim (CD és jegy àrat) egy kávé mellett...
Ez így is történt...és kép is van róla:)
Mikor végeztünk, küldtem egy sms-t Tarzynak, megköszöntem neki, hogy itt lehetek...
Haladtunk befelé, kérdeztem Miyukit, jön-e még velem az állók sorába vagy elkísérjem az ülőhelyére...
Ő mondta állni fog egy kicsit velem.... és majd ha fáradt lesz, lehet visszamegy az ő helyére...
Ekkorra a küzdőtér màr jól megtelt kedves és szép emberekkel...
A táskámon volt egy kis csengettyű, ezt meg-megrázva kértem utat, hogy haladhassunk előrébb barátainkhoz..
Kezemben egy csomag 100-as papír zsepi...(aminek konkrétan annyi haszna volt, hogy ràm ismertek sokan, és egy fiatal embernek tudtam adni belőle mert meg volt fázva..).
Mögöttem Miyuki araszolt, de haladtunk szépen előre.... a korlátig viszont màr nem jutottunk el... végül a 3. sorban álltunk meg...
Mellettünk a G-portàlról Màrti és nagyon hasonlóan szép lánykája álltak...
Jobbra előttünk pár lépésre egy idős bácsi (kb 70 éves), aki gyermeki ártatlansággal figyelte végig az egész koncertet…
Mögöttünk Uff uff Iru állt.... koncentrált a felvételekre Rebinek, és csodálattal hallgatta az összes dalt....(erről is van kép:)
Jobbra hàtra egy rövid hajú szép szőke lány állt, aki teljes átéléssel énekelte az összes számot és nagyon természetesen de színpadiasan mozgott..., lehet vokalista valahol???
Aztán egyszer csak átváltoztak a fények megjelentek a zenészek...
El is kezdődött a koncert....Zàvodi-Demjén szépséges dalával... "Kinőtt a szárnyunk"....
Nagyon jó volt a koncepció... egy ilyen dalt, ahol a térnek is megvan minden adottsága, csak így szabad "bevezetni"...
Nagyon örülök, hogy ezt a poént bevetették..., mert akárhányszor is lát az ember hasonlót, mindig "bekajolja"
Anno amikor fúvószenekarban játszottam, ott is volt, hogy a szóló trombitás a közönség soraiból vonult fel a színpadra, persze testőr nélkül....
De említhetnénk Robby Williams-et, vagy a Hot Jazz Band vendég énekesnőjét Bolba Évit....akik szinten végig haladtak a közönségen...
Én magamból indulok ki, de szerintem felesleges volt a biztonsági kíséret...persze ők tudjàk....:)
Szóval tisztességes volt az egész koncert, de volt egy kis hiányérzetem...(amit az újsàgok rovására fogok felírni, és még kevesebbet fogok elhinni mindabból, amit írnak)
Szóval ők beharangoztàk a "Sztàr Vendégeket" én pedig vártam őket... Névszerint: Demjént, Charlie-t, Keresztes Ildi-t, Presser Pici bácsit, de még Kovàcs Katira is gondoltam titokban... de egyikük sem érkezett meg....
Közben kétszer is hívtam Tundee-t, hogy egy kis ízelítőt adjak Neki a koncert hangulatából... de sajnos nem vette fel a telefonját egyik alkalommal sem...
Mint utóbb kiderült első hívásomkor a fürdőben volt a 2.-nál pedig àlomra szenderült nagy izgalmában..., de amint felriadt álmából visszahívott, csak én nem hallottam semmit, de elmondása szerint ő akkor tök jól hallotta a Crazy Little thing called love-ot:) (éjféltájban viszont bepótoltuk a telefonos beszélgetést a körúton sétálva Ardival:).
A koncert félidejében megcsodálhattuk a két vokalista hölgy csodaszép hangját (ha végig hátul maradnak, ez nem derült volna ki, hogy ennyire jók)
Különösen a fekete hajú lány, Edit hangja hatott ràm....
Szóval ők énekeltek addig, míg Istvánunk átöltözött...(én persze nagyon reméltem, hogy majd a bőrnadrágjában folytatja....)
De nem....
Közben többször kérdeztem Miyuki-t, hogy bírja-e még az állást.... és ő mondta igen... és most mar itt marad.... mert van egy "titkos" levele, ami erőt ad neki...
Istvánnak is volt egy titkos amulettje a nyakában, amit többször is megszorongatott erőt merítve belőle....
Mindenkinek van valamije, ami erőt ad Neki a nehéz helyzetekben...(nekem is van mindig egy karneol kő a zsebemben)
Az "Ünnep" c. dalban mikor István azt a sort énekelte, hogy "ki melletted áll annak fogd kezét",
ösztönösen megfogtam Miyuki kezét és így maradtunk hosszú màsodperceken àt... (közben gondoltam Tarzyra és Miyukinak is valakijére)
Örülök, hogy az érzéseim ki mertem nyilvánítani őszintén, és, hogy erre volt nyitott szív.... mint Miyukié....aki még attól is jobb, mint amit elképzeltem....
Közben visszatért István, aki most már farmerosra vette a figurát és folytatódott a buli 1000-rel.
Dalaival megidézte D. Nagy Lajost, Pataki Attilát, az LGT-t is...
Végig magasra tartott karokkal tapsoltam minden egyes hangra...
és a végén kitört belőlem "csibészes" gyermekoromban tanult 2 kisujjas fütty is, amit valóban csak akkor mutatok meg, ha tényleg "minden rendben van":)
Aztán volt ott még George Michael is és egyéb rock csemegék...
Ez már nem is lemezbemutató koncert volt, hanem egy hatalmas házi buli...
Istvánunk minden egyes nóta végeztével ivott, így aztán a koncert végére sikerül neki 1,7 l vizet leküldeni a torkán... BRAVO!!!!
Inni kell!!!
Ezt mondom én mindig mindenkinek, de oly kevesen hallgatnak ràm...
A nap lebukott a nyàrfák mögé.... lassan este lesz
és most bele gondolok, hogy ezt mind be kellene potyogni a gépbe....és még közel sincs vége a történetnek...
A dalok lassan elfogytak, megtörtént a zenekar bemutatàsa, ami vészesen azt jelenti, hogy hamarosan vége a koncertnek.
Màr megint hiànyzott valami... az Ő!!!
De persze senki nem ígérte, hogy lesz, így hàt belenyugszom abba, ha netàn talàn egyszer lesz esküvőnk Tarzyval, akkor a meghívónkon Gàl Ilditől kapott Hemingway idézet lesz, és a ceremónián pedig István énekli majd csak nekünk azt , hogy "...szívembe lopta halk szavát...":)
Az összes vissza taps után elindultunk kifelé... Miyuki meghívott egy vízre, ami nagyon jól esett....
Haladtunk a kijárat felé, közben sokan jöttek elköszönni, hogy mennek ... sokan Évikéhez igyekeztek aludni.... én meg mondom, most már megnézem magamnak Ki az az Évike... megnéztem... sőt fotók is készültek róla:)
Uff uff Iru is elsietett testvéréhez és gyerkőceihez.... de vele is megbeszéltük a talalkozót szombatra...
Persze a tervek, amiket szövögettünk a falon csak tervek maradtak, mint pl. Monange-al az "After Party", Attilával a "plakàt vadàszat"...
De persze nem panaszkodom... "tervezni jó perverzió" ezt dalolta Geszti Péter anno a Jazz+Az-ban.
Közös fotók készültek rendesen, de sajnos nem az én gépemmel...ja és bent is csak az első és utolsó dalnál fotóztam le Istvánt..
Miyuki elbúcsúzott, de megbeszéltünk egy "After after Party-t" szombat délre...
Ardi szerencsére visszajött, pedig màr elindult...
Ott álltunk és tanakodtunk, mi legyen, mire azt vettük észre, hogy szinte mindenki elment pihenni...
Egyedül Ardi volt hajlandó bármire...
Ott álltunkban felfedeztük Tabáni Apukát is, aki egy kisebb tàrsasàggal beszélgetett és felfigyelt ránk, mikor még többen ott fotózkodtunk, és felajànlotta, hogy odaàll közénk...
Fotók készültek több géppel több féle felàllásban... aztán elfogytak a "gèpek és a felàllàsok" és ő ott maradt velünk.
Gratuláltunk Neki Istvánhoz, és sikereihez, a ma esti koncerthez...
Kedvesen folytatta a beszélgetést és kérdezte honnan jottünk... erre én bemutatkoztam kezemet nyújtva, hogy TZS vagyok Belgiumból, akkor láttam rajta, hogy igazan meghatódott és ragyogott arcàn a "szerény büszkeség".
Közben fogtam két kezemmel kezét és magyaráztam Neki màr fogalmam sincs miről.. De olyan jó volt, hogy nem vette el kezét, és én hosszú màsodperceken àt érezhettem a Tabàni "őserőt", ami ott lüktet az ő fiàban is!
Aztàn valaki kérdezett tőle, én pedig lassan elengedtem... aztàn az a valaki túl sokat kérdezett már és nem is a mai estéhez illő dolgokat.
Ekkor felemeltem az ujjam, mint az iskolàban a kisdiàk, hogy ismét szóhoz jussak...
Megkaptam a szólàs jogát és megkérdeztem, hogy szerinte van-e esélyem egy közös fotóra a fiával...
Erre ő azt felelte, hogy Istvánt várják ők is... de jobbnak láttam kihasznàlni a pillanatot, ha màr a jó sorsom így hozta, akkor engedje meg, hogy egy közös képet készítsünk...
Ardi vàllalta a fotós szerepét... hàt így lett, hogy lett egy közös képem Tabáni Apukával:)
Egyébként én próbàlok örülni mindig annak, ami VAN!
Így aztán nagy örömmel elindultunk Ardival a Metro felé... még elcsíptük az utolsó járatot a Déli irnáyába...
A Blahán szálltunk ki, mert a Bajor sarokba szàndékoztam Ardit meghívni egy kávéra. Sajnos màr zàrtak, így a szomszédságban foglaltunk helyet és fogyasztottunk...
A nagyon kedves felszolgàló lànytól megtudtuk, hogy a női mosdó az emeleten van, és hogy a főnökasszony mérges lenne, ha bemennénk a földszinti férfi wc-be...
Közben Tundee hívott, amikor a mosdóban voltam... mondtam neki pár perc múlva beszélhetünk, mikor már kint leszünk az utcán...
"Kifizettem a számlát, és többet adtam mint ami járt":)- mert tudom, hogy a pincérek a legtöbb helyen csak a jattból élnek...
Kiléptünk a pesti éjszakába, de csütörtök éjjel lévén nem volt nagy mozgás...,
elindultunk a körúton a Nyugati irányába.... és a "Falvédés" jutott eszembe...
ekkor telefonom újra zizegni kezdett...
Drága jó "falvédő barátném" volt, Tundee... ki is lehetne màs ebben a szép órában :)... (éjfél a kedvenc órám:)
Helyzetjelentést adtunk Ardival a koncertről és egyéb élményeinkről...
Lassan megérkeztünk a Nyugatihoz, ahol Ardi férje màr vàrt Minket... elbúcsúztunk és megbeszéltük , hogy az "After after" szombat délben lesz:)
Én még kavirnyàsztam volna a pesti éjszakába, de baràtaim, akiket hívtam, màr aludtak, vagy pont àgyba bújtak...
Bementem egy Non -Stop boltba, vettem egy nagy üveg vizet és ittam mindenki egészségére:) ...
közben jött egy villamos, amire fel pattantam...
Eszembe jutott Attilánk, felhívtam, hátha még kedve van egy kis "plakàt vadàszatra" de màr ő is hazafelé tartott.. ígyhát vele is fixàltuk az "After after" helyét és idejét, és jó éjszakát kívántunk egymásnak telefonon...nagyon jó érzés volt, hogy olyan ez, mint a fal de mégis jobb, emberibb... "hangos fal":).
Így hát a Blahán járgányt vàltottam, és egy éjszakai busszal folytattam utam az Örsre...
Nővérem még ébren volt, vàrt... mert kulcsom az nem volt.... és még ott volt egyik kollégánk is Atti ...
elkezdtünk falatozni, sajtot, chips-et, paradicsomot és TV paprikàt...
Hajnal 4-ig beszélgettünk Istvánról... és minden egyébről...
aztàn lecsendesülten àlomra hajtottam fejem, és közben azt dúdoltam "altass el hűs dunai szél"...
A nap teljesen lement 21 óra van, de még vilàgos....(nagyon szeretem ezt Belgiumban.).
TéZsé
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
padrienn 2010.07.14. 11:00:20
A beszámolód, melyet vagy 10-szer végigolvastam már (hozzáteszem, betűnként is :) ), újra felidézte azt a csodálatos napot, 2010. május 13-át, mely nem volt más, csak egy esős csütörtök, de esti csillagfényben! A MI CSILLAGUNK tündökölt rajongói szeretetében, mi pedig a feledhetetlen koncert előtt-után-közben -azt hiszem- életreszóló ismeretségekre, barátságokra találhattunk.
Köszönöm, hogy mind akkor, mind pedig most, 2 hónap elteltével, hozzájárulhattam ehhez a kedves "magán beszámoló" megjelenéséhez.
(Tézsének csak) Ardi
Ui.: Tetszik ám a Tézsé-stílus! :)
TéZsé 2010.07.14. 12:30:48
Dràga
"Rektor Ardi "!!
Ezer koszonet az ékezetekért":)
Ez az egy mondat lemaradt a végérol....
a "lektori munkàdért" vàllalom a kagylod keretbe foglalasàt.......
Az élményeim alalkulàsàt Neked,is koszonhetem.....
Kivanok még magunknak sok ilyet:)
meda 2010.07.14. 14:15:37
Sokadszor olvastam el én is a beszámolódat, köszönöm Neked!:)
Felidéződtek az emlékek, megismertük egymást végre nem csak virtuálisan:D, és nagyon-nagyon jó volt Veled is talizni. Bocsi a sok kérdésért, de Veled azért nem futok össze hétvégente István koncertjén:( Gondoltam, gyorsan, sokat kérdezek, hogy minél jobban megismerjelek, ha már - Istvánnak köszönhetően - ilyen messziről utaztál erre a nagy napra, ami nemcsak Istvánnak, de nekünk is egy életre szóló élmény volt.
A papírzsepiről csak annyit: most én a 100-asból azért kettőt elhasználtam, mire alaposan "értelmeztem" az írásodat:)
Sok puszi, augusztusban talizunk:)
Edit
Monique0201 2010.07.14. 14:36:51
Nagyon szépen köszönjük kedves beszámolódat. Szívedből írtál és ez teljesen "átjött" az írásodon keresztül is. Következésképpen egyszer nevettem, egyszer sírtam, egyszer megborzongtam, miközben olvastam soraidat. Örülök, hogy nem siklottál el az értékes részletek fölött, mert ezek adják számomra a beszámolód velejét. Várom már a következő hasonló "nagy találkozást" Veled és a többiekkel is.:)
kicsi m 2010.07.16. 20:43:36
Nagyon örülök, hogy itt is tudlak olvasni ismét.
Azóta már 2 hónap…Mennyi sok dolog történt azóta, Veled, velem és Mindenkivel.
Az a nap valami felejthetetlen napforduló volt legalább számomra sok szempontjából.
Azt kívánok Mindenkinek és magamnak is önzően, hogy akar 1 év múlva, akar 5 év múlva, akar 10 év múlva is, beszélünk boldogan akárkivel, aki akkor mellette áll, hogy 2010. május 13-án mi történt és azóta mennyi sok minden változott, de boldogok vagyunk épp most is, mint akkor!
Öröké emlék.
Köszönöm.
zelizine 2010.07.18. 16:22:56
Öröm volt olvasni az írásod!!!
Mindenki másképp más szemszögből más-más élményekkel távozott erről a felejthetetlen koncertről, pedig ugyanazt a műsort néztük végig mindannyian!!!
Annak is nagyon örülök, hogy veled még repetázhattam is Debrecenben bár elég rövid időre de élményekkel tele!!:)
Köszönöm!!!!!