Egy olyan eseményről olvashattok most, amit túlzás nélkül állíthatom, mindannyian nagyon vártunk és szurkoltunk a szerzőnek, hogy sikerüljön végre találkoznia imádott kedvencével! Íme Barbika élménybeszámolója, fogadjátok sok szeretettel:
Végre!!:D Találkoztam Istvánnal...:)). Elmesélem...:
Reggel, amikor felkeltem mindent átnéztem, az ajándékokat, az üzeneteket és egész nap csak az estére vártam. Már 14:00-kor elkezdtem készülődni. Fürödtem,
Azóta se tudjuk, hogy István hogy ért oda, és mivel jött. Nagy tapsvihart hallottunk. Tudtuk, hogy kezdődik. Először Kefir és Müller Attila elmondta, hogy kik lesznek, milyen sorrendben. Istvánt utolsónak konfereálták. Először a Stylo (sztájló) lépett fel. Utána már tényleg elkezdődött. A V-tech énekelt pár számot, amik jók voltak. Utána Attila és egy néni még egyszer elmondták a fellépőket. V-tech, Charlie, Mc Dc, Nyári Károly, Brash Bence és István. Azt mondta a néni:
- Brash Bence - ekkor nagy tapsvihar lett. Rákezdett Attlia is
- Vajon hogy lehet ekkora a hírneve? Lefogyok tíz kilót, és leadok tíz évet, akkor én is ilyen híres leszek.
- Akkor mondok még valakit.Tabáni János - mondta a néni. Nem mindenki újjongott, mert nem tudtuk, hogy az ki, de gondoltuk. Ekkor mondtuk együtt:
- István!! - és a néni ki is javította.
- Akkor próbáljuk meg újra. Tabáni István!!.
- Yeeeeeeeeeee, éjjen, ááááááááááááááá, István!! - sikítoztunk egyszerre. Minden fellépő mondta (István kivételével) hogy tapsoljunk. Robi reppelt is rólam. Olyasmit, hogy nézd a lányt hogy milyen picike. Meg hogy a cipőfűzőm ki van kötődve. Bence pedig megpróbált jópofizni.
- Hallottam, hogy Miskolcon nagy az összetartás. Akiknek van telefonja... Á,látom már készültek a csillagszóróval!! Akinek van telefonja az integessen vele, hogy szép legyen. - utána a szinpadról is lejött. Feljött Kefir, hogy még kettőt énekel, és felkonferálja az utolsót. Az elsőt elénekelte. Ekkor Nóra gy szólt:
- Barbi, most kell örülni, mert a következő már István lesz! - a zene elindult és üvöltüztünk. Ekkor végre István jött. Nagy lett a tapsvihar, az üvöltözés. Ekkor beordibáltam:
- Szeretünk! - és meg is hallotta István.
- Én is titeket.-válaszolt. Kérdezte, hogy melyikkel kezdje.
-Queent!!-ordibálták be.Picit várni kellett a hogy a CD-t berakják.
- Nyomjad Pisti! - ordibálták be.
- Rendben. - nevetett István.
- Csak rakják be a CD-t. - (Csak a zene ment CD-ről.) a zene pedig elindult. A Don't stop me nowval kezdte. Kiabáltunk, Istvánoztunk, sikítoztunk. A sorrendet már elfelejtettem, de a zenékre igen. Énekelt egy külföldi számot, amit nem ismerek, de nagyon jó volt, és még "tánccal" viccelődött. Mi meg nevettünk és jeee-ztünk. Énekelte még az Őt. Azután a fényév távolságot. Utolsónak a Bohémiant énekelte. A végén dobott nekünk puszit és ismét sikítoztunk. Utána lement a színpadról, de mi visszatapsoltuk. A Don't stoppot énekelte. A végén így szólt:
- Fú,de melegem lett. - és levette a zakóját. Ekkor még többen sikítoztunk és tapsoltunk. Az utolsó az Ő volt Kefirrel és Nyári Károllyal. A szám végén próbáltam Istvánnak kiabálni:
- István!!!!!!!!!!! Gyere ide kérlek! Hoztam ajándékot! - de sajna nem hallotta a magy tapsviharban. A csajokkal kimentünk a művészbejáróhoz. Féltünk, nem ment-e még el. Utána mi is bemetünk a bejáraton. Stella elintézte hogy bemenjünk. Épp akkor jött Kefir Apujája, és meg tudta vele beszélni. Azzal a feltétellel engedett be, ha ő is kap majd az ajándékból :). Bementünk,és egy vártunk egy kicsit, de nagyon fáradtak voltunk. Ekkor az öltözőbe bement egy pasi. Láttuk István fellépő ruháját ezért elkezdtünk hülyéskedni. Mondtuk Dádónak hogy menjen be, mert ő fiú. Nekem meg azért mondták, mert kicsi vagyok, és gyereket úgyse bánthatnak. Utána azt mondtam nekik, hogy azt kéne mondani, hozzátartozók vagyunk. Hülyéskedtek, hogy én vagyok István eltitkolt gyereke, Tabáni Barbara. Azt mondták menjek oda egy őrhöz és mondjam azt, hol van a papám? Kicsit se lett volna ma címlapon.: Tabáni István eltitkolt gyereke :P. Nórával leültünk pár dobozra. Ott megmutattam neki az ajándékokat. Pont arra jött Kefir. Először nem mondtam neki semmit, de miután jött visszafelé, kértem tőle egy közös fotót. Utána Stelláék mondták, hogy Kefir megpróbál szólni Istvánnak. Izgatottan vártuk az eredményt. Utána jött egy őr. Azt hitte, Kefirtől szeretnénk autógrammot kérni. De annyira összezavartuk hogy inkább felvitt minket Istvánhoz. Kefirék szóltak neki, hogy jöjjön ki. Mikor kijött picit megijedtem,mert nem jött ki hang a torkomon. De szerencsére én másodiknak jöttem, ezért meg tudtam szólalni. Odamentem hozzá és átöleltem. Kérdezte tőlem:
- Szia. Te vagy a Bodolóczki Barbi?
- Szia. Igen. Hoztam neked ajándékot. - átadtam neki, majd egy másik csomagot is és így szólatm:
- Ezt Erzsikének át tudnád adni?
- Persze!.-mondta István mosolyogva.
- Már sokat hallottam rólad.
- Én is rólad - viccelődtem.
- Hallottál? Oké. - nevetett István. Csináltunk közös képet.
- Aztán meg pihenj sokat! - mondtam Istvánnak. Azt mondta:
- Tudod most nem nagyon fogok fellépésekre járni, mert a CD-vel is kell foglalkoznom. Megkérdeztük hány szám lesz a Blikkes CD-n. Azt mondta 3. Kérdeztük, hogy lehet-e tudnunk, hogy István nyert-e. Ezt nem árulták el. Csak annyit mondott a mellette álló fiú, hogy István zacskós levest fog főzni, sülkrumplival. A desszert meg valami savanyúpofa lesz.
Még odamentem hozzá és a fényképalbumomat (amiben csak ő van 30 képen) aláírattam vele. Látta a Don't stopos képet. Azt kérdezte:
- Az ki?-és nevetett.
- Te. - mondtam vissza, szintén nevetve:). Utána elköszöntünk és István átölelt. Utána is mondtam hogy pihenjen, és vigyázzon magára. Utána Stellával és Nórával a taxira vártunk. Akkor jött ismét István. Az ajándékokkal a kezében. A fellépőruhájában, kabát nélkül ment ki a hóba. Biztos fáradt lehetett, mert mikor megint köszönt a szívét fogta. Kiderült, itt aludt szinte a szomszédunkban. Még az utca, házszámot is tudjuk :P. Remélem még mindig pihen :). Nagyon szép este volt, nagyon boldog vagyok, hogy végre találkoztam vele. És soha nem fogom elfelejteni, ahogy átölelt.:).
--
__B@arbi__ a nagy T.I. rajongó :):D.
- Brash Bence - ekkor nagy tapsvihar lett. Rákezdett Attlia is
- Vajon hogy lehet ekkora a hírneve? Lefogyok tíz kilót, és leadok tíz évet, akkor én is ilyen híres leszek.
- Akkor mondok még valakit.Tabáni János - mondta a néni. Nem mindenki újjongott, mert nem tudtuk, hogy az ki, de gondoltuk. Ekkor mondtuk együtt:
- István!! - és a néni ki is javította.
- Akkor próbáljuk meg újra. Tabáni István!!.
- Yeeeeeeeeeee, éjjen,
- Hallottam, hogy Miskolcon nagy az összetartás. Akiknek van telefonja... Á,látom már készültek a csillagszóróval!! Akinek van telefonja az integessen vele, hogy szép legyen. - utána a szinpadról is lejött. Feljött Kefir, hogy még kettőt énekel, és felkonferálja az utolsót. Az elsőt elénekelte. Ekkor Nóra gy szólt:
- Barbi, most kell örülni, mert a következő már István lesz! - a zene elindult és üvöltüztünk. Ekkor végre István jött. Nagy lett a tapsvihar, az üvöltözés. Ekkor beordibáltam:
- Szeretünk! - és meg is hallotta István.
- Én is titeket.-válaszolt. Kérdezte, hogy melyikkel kezdje.
-Queent!!-ordibálták be.Picit várni kellett a hogy a CD-t berakják.
- Nyomjad Pisti! - ordibálták be.
- Rendben. - nevetett István.
- Csak rakják be a CD-t. - (Csak a zene ment CD-ről.) a zene pedig elindult. A Don't stop me nowval kezdte. Kiabáltunk,
- Fú,de melegem lett. - és levette a zakóját. Ekkor még többen sikítoztunk és tapsoltunk. Az utolsó az Ő volt Kefirrel és Nyári Károllyal. A szám végén próbáltam Istvánnak kiabálni:
- István!!!!!!!!!!! Gyere ide kérlek! Hoztam ajándékot! - de sajna nem hallotta a magy tapsviharban. A csajokkal kimentünk a művészbejáróhoz. Féltünk, nem ment-e még el. Utána mi is bemetünk a bejáraton. Stella elintézte hogy bemenjünk. Épp akkor jött Kefir Apujája, és meg tudta vele beszélni. Azzal a feltétellel engedett be, ha ő is kap majd az ajándékból :). Bementünk,és egy vártunk egy kicsit, de nagyon fáradtak voltunk. Ekkor az öltözőbe bement egy pasi. Láttuk István fellépő ruháját ezért elkezdtünk hülyéskedni. Mondtuk Dádónak hogy menjen be, mert ő fiú. Nekem meg azért mondták, mert kicsi vagyok, és gyereket úgyse bánthatnak. Utána azt mondtam nekik, hogy azt kéne mondani, hozzátartozók vagyunk. Hülyéskedtek, hogy én vagyok István eltitkolt gyereke, Tabáni Barbara. Azt mondták menjek oda egy őrhöz és mondjam azt, hol van a papám? Kicsit se lett volna ma címlapon.: Tabáni István eltitkolt gyereke :P. Nórával leültünk pár dobozra. Ott megmutattam neki az ajándékokat. Pont arra jött Kefir. Először nem mondtam neki semmit, de miután jött visszafelé, kértem tőle egy közös fotót. Utána Stelláék mondták, hogy Kefir megpróbál szólni Istvánnak. Izgatottan vártuk az eredményt. Utána jött egy őr. Azt hitte, Kefirtől szeretnénk autógrammot kérni. De annyira összezavartuk hogy inkább felvitt minket Istvánhoz. Kefirék szóltak neki, hogy jöjjön ki. Mikor kijött picit megijedtem,mert nem jött ki hang a torkomon. De szerencsére én másodiknak jöttem, ezért meg tudtam szólalni. Odamentem hozzá és átöleltem. Kérdezte tőlem:
- Szia. Te vagy a Bodolóczki Barbi?
- Szia. Igen. Hoztam neked ajándékot. - átadtam neki, majd egy másik csomagot is és így szólatm:
- Ezt Erzsikének át tudnád adni?
- Persze!.-mondta István mosolyogva.
- Már sokat hallottam rólad.
- Én is rólad - viccelődtem.
- Hallottál? Oké. - nevetett István. Csináltunk közös képet.
- Aztán meg pihenj sokat! - mondtam Istvánnak. Azt mondta:
- Tudod most nem nagyon fogok fellépésekre járni, mert a CD-vel is kell foglalkoznom. Megkérdeztük hány szám lesz a Blikkes CD-n. Azt mondta 3. Kérdeztük, hogy lehet-e tudnunk, hogy István nyert-e. Ezt nem árulták el. Csak annyit mondott a mellette álló fiú, hogy István zacskós levest fog főzni, sülkrumplival. A desszert meg valami savanyúpofa lesz.
Még odamentem hozzá és a fényképalbumomat (amiben csak ő van 30 képen) aláírattam vele. Látta a Don't stopos képet. Azt kérdezte:
- Az ki?-és nevetett.
- Te. - mondtam vissza, szintén nevetve:). Utána elköszöntünk és István átölelt. Utána is mondtam hogy pihenjen, és vigyázzon magára. Utána Stellával és Nórával a taxira vártunk. Akkor jött ismét István. Az ajándékokkal a kezében. A fellépőruhájában, kabát nélkül ment ki a hóba. Biztos fáradt lehetett, mert mikor megint köszönt a szívét fogta. Kiderült, itt aludt szinte a szomszédunkban. Még az utca, házszámot is tudjuk :P. Remélem még mindig pihen :). Nagyon szép este volt, nagyon boldog vagyok, hogy végre találkoztam vele. És soha nem fogom elfelejteni, ahogy átölelt.:).
--
__B@arbi__ a nagy T.I. rajongó :):D.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kovács Melinda (Linda) 2010.02.14. 23:28:59
Hát látod, végre sikerült ! Teljesült az álmod. Kívánom, hogy még sok - sok koncertre juss el, és sok ilyen találkozásban legyen részed.
mazsonyul 2010.02.15. 02:03:51
csöri 2010.02.15. 17:31:14
padrienn 2010.02.15. 18:12:25
VALÓRA VÁLT!
Monique0201 2010.02.15. 18:25:09
Öröm volt olvasni az írásod. Köszi, hogy megosztottad velünk ezt a nem mindennapi élményt!
Iru 2010.02.15. 21:15:58
!Örülök az örömödnek, tartson sokáig!
Szondyka 2010.02.15. 22:37:47
Jó dolog a föld felett 10centivel közlekedni, ugye? ;)
Biztosan örök emlék marad! :)
Köszi a beszámolót, ügyi vagy! :)
Enikő * 2010.02.17. 17:38:57
A tegnap esti vacsora csata hölgyeinek vihogása kiábrándító volt...és az előzetesből ítélve, a ma esti sem lesz más.
Mindennek van határa, az élcelődésnek is...de mindig vannak határsértők.
Ez is csak annyi volt István, és önmaguk tükre.
meda 2010.02.20. 09:58:11
Együtt örülök Veled! Nagyon szorítottunk Neked, de megérte...
István most már biztosan tudja, hogy Te vagy a legnagyobb rajongója!
Sok-sok puszi: Edit