- Mukrányi Edit beszámolója - 

Csodálkoztok biztosan, hogy miért ez a címe a beszámolónak, hát fellebbentem a "fátylat": Nézegettem egyik este István fellépéseit, és láttam, hogy Marcali messze van tőlem, beírtam Bölcskét az útvonalkeresőbe, és "kidobta", hogy itt van viszonylagos távolságban:)
Első meglepetésem után már meg is született az elhatározás, hogy mennem kell:) Viszont az is feltűnt, hogy Simontornya sincs messze ettől a falucskától, nosza rögtön üzi Madárné Pék Anikónak, hogy tud-e jönni, mert ha igen, akkor szívesen teszek egy kis kitérőt, és elviszem, hiszen ő a szekszárdi buliról maradt le, István betegsége miatt:)
Anikó persze nagyon örült, én pedig rögtön elkezdtem intézni a jegyrendelést. Ezúton is köszönöm Botosné Verba Ágnesnek, a bölcskei műv. ház rendezvényszervezőjének a segítséget és mindent!:)
Megbeszéltük Anikóval, hogy fél kettőkor indulok, az előadás 4-kor kezdődött, de előbb szerettünk volna odaérni, ami sikerült is, 3 óra után már "landoltunk" a kultúrház előtt. Alig lézengtek még ott páran, a jegyünket átvettük a kis hölgytől, mondanom sem kell, hogy a legutolsó sorba szóltak, én bementem megnézni, hogy hol lesz a helyünk, hát jól el lettünk volna dugva:):)
Kijöttem a teremből, és kérdeztem a jegyárusítótól, hogy a pótszékek már foglaltak? Mert láttam, hogy minden sorhoz vannak téve plusz székek...mondta, hogy nem, azokra külön lehet jegyet venni és érkezési sorrendben el lehet foglalni. Mondtam, na akkor kérünk még két jegyet a pótszékekre:D:D:D Így lett nekünk kettőnknek négy jegyünk, és a remek 4-5. sorban helyünk:)
Amíg ott tanakodtunk, egyszer csak megjelent István  még "civilben" a fehér pulcsijában - ami nagyon jól áll neki:) - egy kb. 2 méteres, 120 kilós ember társaságában:D Mi mindjárt elkezdtük Anikóval: István!!!! Szia!!! Mondta, aranyosan: sziasztok, mindjárt jövök! Ment a mosdóba a "nagy ember" kíséretében:D:D
Én gyorsan kirohantam a kocsimhoz az ajándékokért, mondtam Anikónak, itt az alkalom a fényképezkedésre:)
Visszaértem, jött István is, és elmondtuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és szeretnénk közös képet. Egy tündér volt, mindenre mondta, hogy köszönöm, köszönöm. Megkértük a "testőrét", hogy fényképezzen bennünket, kabát le, (nem is emlékszem, hova dobtuk le ott az előtérben:D:D ) és fényképezkedés. Megköszöntük Istvánnak, minden jót kívántunk neki, és ő ment be a terembe, mi pedig feldobódva és izgatottan vártuk a fellépést.
Bementünk a terembe és elfoglaltuk a "jól megérdemelt" helyünket, jelzem mi ketten ültünk csak akkor még bent, aztán 4 előtt pár perccel zsúfolásig megtelt a nézőtér.
Csikó Szabi kezdett, nagyon élvezetes volt, nagyon ügyes srác. Jó nagy port vert fel a színpadon a táncával, amire aztán István nem győzött inni:D:D:D
Megszegtem a magamnak tett ígéretet, miszerint többet nem videózok, de úgy gondoltam, hogy azokkal a rajongó társaimmal meg kell osztanom ezeket az értékes perceket, amiket Istvánnal töltöttünk, hiszen sokaknak még nem sikerült eljutniuk István koncertjére különböző okokból. Ezért megint kamerán keresztül néztem Istvánt, de így is csodálatos volt! Azt hiszem 8 számot énekelt, közte aranyosan ivott, és beszélt:D Kicsit "le volt ülve" a társaság, ezért amennyire tőlem tellett próbáltam feldobni a hangulatot, bekiabálás, sikítás, ami sajna a vidiken hallatszik is, de István drága volt, "vette a poénokat":D:D
A Bohemian Rhapsodynál, a közepe fele, ahol a kis zenei rész után hangosabb lesz a zene és ének, bele is szólt a mikrofonba, hogy nem kell megijedni, hangos lesz:D:D Máshol ezt a számot végig tapsolják, itt annyira nem, de becsületére legyen mondva a hallgatóságnak, a végére azért belejöttek a tapsolásba. Még több ilyen "elszánt" rajongó kellett volna, mint mi voltunk Anikóval és tuti meglett volna a hangulat:):)
Így is nagyon-nagy élmény volt!
Egyszer csak azt vettük észre, hogy sajna vége lett, pedig tudtuk volna még nézni és hallgatni nagyon sokáig Istvánt!
Elindult kifele a tömeg, páran még elmentek a színpad oldalához autogram reményében, de mi Anikóval nyugodt szívvel indultunk kifele, mert minket már megajándékozott István a közös képekkel és a csodálatos énekekkel:)
Mint megtudtuk, ezután még volt egy zártkörű fellépésük is Istvánéknak a polgármesteri hivatal dolgozói részére.
Tehát most sem "szabadult" olyan könnyen, hogy csak egy fellépése lett volna egy nap:(
Hazafele Anikó kedvesen szóval tartott, így hamar elrepült az idő, kitettem a házuk előtt, invitált, hogy menjek be, de nekem még hátra volt az utam fele, így megköszöntem és elindultam.
Ismét egy élménnyel gazdagabb lettem István által és külön köszönet azért, hogy megismerhettem Anikót személyesen is, hiszen ez István és Erzsi nélkül sosem adatott volna meg:)
Ja és még külön köszönetet kell mondanom az én "segítőmnek" a GPS-nek, mert én még egy kis falucskában is képes vagyok eltévedni, de a határozott "férfihang" odanavigált az "célba" és haza is. Amikor kanyarodtam be Csőszre, akkor észleltem, hogy ez a "drága ember" még mindig mondja, hogy hova menjek, holott a visszaút már nélküle is ment volna:D:D:D
Mivel annyira a hatása alatt voltam a délutánnak, fel sem tűnt, hogy bekapcsolva hagytam:D:D:D
Kívánok Minden kedves Rajongótársamnak hasonló szép, felejthetetlen Istvános élményeket!

Mukrányi Edit