Egy szép nyári mese a napsütésről, nyaralásról, fürdőfesztiválról, fellépésről… Csakhogy ez a mese a valóságban is megtörtént, eképpen:
Hogy hogyan kerültünk Balassagyarmatról 240 km-re, Kiskunmajsára? Nem, nem István miatt. Vagyis nem teljesen. Mert nekünk ez a (hosszú) hétvége a nyaralás, így jött ki időben és egyebekben egyaránt. A lényeg, hogy már másodjára voltunk a kiskunmajsai strandon, melyet az ország egyik legjobb fürdőjének tartunk a férjemmel együtt. S hogy ott épp Sör-és Fürdőfesztivál volt akkor? Véletlen. S hogy ezen a fesztiválon Tabáni István is fellépett? Nem lehet más, csak: véletlen. Nekem szerencsés véletlen, bár a család többi tagját nem nagyon lehetett meggyőzni afelől, hogy nem CSAK AZÉRT megyünk Kiskunmajsára, mert Tabáni István ott lép fel. Így alakult tehát a szép nyári mese kezdete.
A vasárnapra rátérve, már délelőtt megérkeztünk a Jonathermalhoz, ami Kiskunmajsától 3 km-re, mára már mondhatni egy üdülőfalu lett. Bejelentkeztünk az apartmanba, ahol rögtön strandbelépőt is vettünk, és máris bent voltunk a termálfürdőben. Gyorsan feltérképeztük a helyszínt, megkerestük a színpadot, ahol már elkezdődtek a Fürdőfesztivál programjai. Megtaláltuk a „művészbejárót” is, csak hogy tudjam, mi hol van, aztán –némileg még visszazökkenve a „normális” kerékvágásba- strandoltunk, napoztunk, ebédeltünk, ahogyan egy átlagos nyaraláson tenni szoktuk. Persze az nem volt átlagosnak mondható, hogy amikor távolabb sétálva a színpadtól, mintha hallani vélném, hogy a műsorvezető a Tabáni nevet említi, akkor okvetlen vissza kell szaladni a színpadhoz, és megkérdezni, hogy miről is van szó? :)
A délutáni műsorokat már egyre növekvő izgalommal követtük hol közelről, hol távolabbról. Fellépett Ihos József, Aradszky László, SP, volt sörivó verseny és Fürdő Szépe választás is. Eközben annyi történt, hogy strandolóból átváltottam rajongónak, ami azt jelentette, hogy egy kicsit jobban felöltöztem, mint fürdőruha (pedig ha tudtam volna, amit akkor még nem…), fényképezőt és telefont ragadtam (vártam, hátha Valaki, szóval EditM, Valaki majd felhív, hogy mégiscsak lejött Kiskunmajsára). Arnold pedig látván ezt a készülődést, elnéző mosollyal lelépett az úszómedence irányába. (Jaj, csak mindig ilyen elnéző mosollyal vegye tudomásul az újabb és újabb dilijeimet! :)) Ezzel közel egyidőben István megérkezett Andorral, és megláttam a „ninges” csapatot is. Kezdetben csak Évikét és Stellát, majd a többieket is, akiket (elnézést) nem mindenkit tudok felsorolni, hiszen van, akit csak most ismertem meg név szerint. Szóval ott volt még Szodizs, Magdi, Evelin, Vezuv, Lovas Anikó, Edit és a többiek, akik velük együtt jöttek. Odamentem hát hozzájuk, hogy tán csak nem Tabáni Istvánra várnak, kéremszépen? :) Már ekkor is sor került egy pár autogramra és fényképre. Istvánt és engem az egyik biztonsági őr fényképezett le, amit ezúton is köszönök. Hirtelen azt vettem észre, hogy ott állok Istvánnal szemben, fényképezem, és az autogramra váró emberek sora pedig lassan elfogy. Ám jött Andor, és mondta (nekem, mert már csak én voltam ott), hogy a fellépés után még marad István dedikálni. Eközben már Szekeres Adrienn énekelt a színpadon, én pedig igen udvariasan helyet kerestem minél előrébb, rövid időn belül ott álltam az első sorban. Meglepetésemre, mielőtt Istvánt felkonferálták volna, a férjem is ott állt már mellettem. A több száz fős tömegben hogy talált meg? Nos, úgy, hogy tuti az első sorban keresett, és ő is igen udvariasan –a feleségemet keresem- helyet talált mellettem. István a színpadra lépett, és elkezdődött a dalok szokásos sora, amelyet már mind Arnold, mind én kívülről tudunk. Nagyon jó közönség volt, sokan énekeltek, és István pedig –úgy veszem észre- egyre jobb abban, hogy a közönséggel megteremtse a lehető legjobb kapcsolatot. Ez persze a színpad adottságain is múlik. Itt egy szalaggal volt elválasztva a színpad és a nézőtér, ezért István viszonylag messze helyezkedett el tőlünk. Még szerencse, hogy volt egy kifutó-rész is, így ott már sokkal közelebb volt hozzánk. Aztán az utolsó számok egyikén már leült a kifutó végére, majd lejött a színpadról és éneklés közben kezet fogott a rajongókkal. A dalok közt mesélt az erdélyi fellépésről, a csodás közönségről, akik ott fogadták, a kis malőrről, ami a csomagjával történt, és természetesen vizet ivott. Most csak egy kisebb pohárban hozta magával az innivalót, ami a végére elfogyott, így a Ments meg acapella után nagy öröm volt számára, hogy egy újabb pohárral hoztak neki.
Amíg Istvánunk a szomját oltotta, a rajongók hada már a művészbejáró felé tolongott, nagyon sokan szerettek volna autogramot. Ott találkoztam EditMmel, nagy örömömre. Vele volt Edit nevű barátnője és Melcher Márti is. A Fürdőfesztiválos szórólapot írattuk alá Istvánnal, Márti meg a cédét. Miután ismét elfogyott a sor, csoportképet készítettünk, István, Andor és mi, akik ott voltunk a „netes rajongók” közül. De van, amikor/akinek „Istvánból sose elég”, így Andor véget vetett a véget nem érő fényképezkedésnek, mondván, hogy megfürdeti még Istvánt. :)
Közben elbúcsúztak EditMék, majd a többiek is. Arnold persze nem vette viccnek, hogy István marad a strandon, de én bizonygattam, hogy ez csak poén volt Andor részéről. Mindenesetre a nap „Istvános részét” lezártnak tekintve, rajongóból újra strandolóvá váltam, és elhihetitek, nem kis meglepetésben volt részem, amikor megláttam: Andor nem viccelt!
S hogy ehhez még mit lehetne hozzátenni?
Ide másolom a blogra írt legeslegelső írásom kezdő mondatát:
Sokszor gondolkodtam már azon, hogy ha most találkoznék Tabáni Istvánnal, és beszélgethetnék vele, mondjuk egy nem meghatározott ideig – na jó, azért 1 percnél tovább -, mit mondanék Neki.
Találkoztam.
1 percnél tovább.
2 percnél is.
Mondjuk egy nem meghatározott ideig.
Immár másodszor.
De most nem kellett gondolkodnom, mit mondjak Neki.
Köszönöm!
Legyen Mindenkinek ilyen szép nyári (vagy téli, őszi, tavaszi) meséje, mint az enyém.
padrienn
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
meda 2010.08.04. 18:03:42
Még sok ilyen mesét kívánok Neked és mindannyiunknak! Élvezettel olvastam, azt külön köszönöm, hogy ennyiszer megemlítesz írásodban:)
A telefonról csak annyit: visszagondolva Balatonszemesre - a fel nem vett telefonokra:D:D:D - most meg sem próbáltam, hiszen tudtam, hogy úgyis találkozni fogunk, ami nagy örömömre meg is történt.
Sok puszi és nagyon-nagyon jó volt minden! szivecskés szmájli:D
Edit
Rebi82 2010.08.04. 18:23:05
Köszönjük ezt a kedves, szép nyári mesét. Nagyon szép élményben volt részed, még sok hasonlót kívánok Neked! Remélem, hogy egyszer közös élményünk lehet egy hasonlóan szép mese. :) Mindig örömmel olvasom írásaidat. Várjuk a következőt!
Puszi Rebi!
Iru 2010.08.04. 18:54:09
...és a koncert kornájaképpen közös úszóverseny is volt :)
Ahogy kitűnik a szép mesédből, a boldogságban mindenképpen...
Köszönjük, hogy leírtad!
Monique0201 2010.08.04. 20:27:41
Köszi szépen újabb az újabb Istvános történetedet. Annak ellenére, hogy minden írásod főszereplője István, mind-mind más színvilágban tündököl - ebben most a kék, a zöld és a sárga vibrálását érzem :) -, persze a történet is változik hozzá. Egyik izgalmasabb, mint a másik! :)
matesa 2010.08.05. 07:27:39
Nagyképű voltam: nem is tudok úszni:)
tetszik ahogy mesélsz:)
TéZsé 2010.08.05. 13:20:57
Nagyon koszonom, hogy beavattàl minket is a nyaralàsotok egy részletébe... ami "véletlenul" Tabàni koncerttel lett megspékelve..... és véletlenul pont az én "szulofalum" volt a helyszine...(kicsit szégyenlem is, hogy még nem voltam a strandfurdoben ami szerintetek az orszag egyik legjobb strandja)
Nagyon tetszett, hogy àtvàltoztàl strandozobol rajongovà....majd vissza... metamorfozis.;)
Kivanok neked sok sok elnézo mosolyt Arnold arcàn és sok szép ilyen élményt és beszélgetést Istvànnal.... Puszillak TZS