- Mukrányi Edit beszámolója -
Hát sziasztok Fiatalok! :) Olyan jó napunk volt ma Edit barátnőmmel, hogy gondoltam, Veletek is meg kell osztanom ezt a délutánt, estét, amit együtt tölthettünk barátnőmmel, aztán Istvánnal Bicskén, majd - egy röpke száguldás után:D - már Veletek is, Adonyban.
Mint tudjátok, fizikailag és lelkileg is kicsit most padlón vagyok, ezért nagy szükségem volt, hogy kimozduljak itthonról (a munka megvár jelszóval, na de meddig????), erre most nagyon jó alkalom ígérkezett, hiszen István itt lépett fel a megyénkben, és hát ezt nem lehetett kihagyni.
Eredetileg csak Bicske volt betervezve, egyrészt, mert hangulatilag nem voltam épp a csúcson, másrészt még itthon is szerettem volna valamit odébb tenni, na az utóbbiról ennyit. :D
A délelőttömet kertészkedéssel töltöttem anyukámnál, utána rohanás haza (itthon persze egy szalmaszálat sem tettem keresztbe:D), fürdés, öltözködés és fél egykor tali Editnél, mert persze el kellett menni még a METRO-ba bevásárolni a boltjába, meg ha már Fehérváron vagyunk, ugorjunk be a fiáékhoz is :D.
Türelmesen fuvaroztam mindenhova, mert ő meg mindig hűséges társam lett most már István fellépéseire menve, így ezeket a "hóbortjait" elnézem neki :D LOL
Így is időben értünk Bicskére, fél három volt még, gondoltuk, hogy alapban késni fog István, hiszen Nagykáta nem a szomszédban van.
Bent a Tescoban egy kb. 1,5x1,5 m-es színpad és két hangfal volt felállítva, mindjárt eszembe is jutott, hogy ez bőven elég lesz István "mozgásigényének" a kielégítésére. :D
Pár ember lézengett csak bent, mi is kimentünk, és vártuk Istvánékat.
Közben befutott Somogyi Kriszta is a családjával, nagyon örültünk egymásnak, így máris volt ismerős rajongó:).
Lassan telt az idő, már kezdtünk átmenni "aggódóba", amikor végre megérkezett István Petivel. A szervezőkkel együtt kint vártuk őket, és Peti mondta, hogy nehezen sikerült elszabadulni Nagykátáról, meg messze is van Bicskéhez.
István aranyos volt, napszemcsiben, lazán, lehajtott fejjel ment befele a Tescoba és menet közben mondta, hogy tényleg nehéz volt elszabadulni :D ...de ezt látni kellett volna :D
Mi is utánuk mentünk és meglepve láttuk, hogy a kb. 40 perce még tökéletesen üres színpad előtti téren jócskán összegyűltek az emberek.
Elfoglaltuk a helyünket, Kriszta mondta, hogy menjek vele előre, én a vidizés miatt nem nagyon akartam, de végül is talán az 5. sorban álltunk, tehát se nem közel, se nem túl távol. Edit barátnőm szokása szerint valahol a háttérben megállt és onnan nézte végig a koncertet.
Istvánon nem látszott a fáradtság még, nagyon aranyos volt, dzsekiben rögtön el is kezdett énekelni, a Gyönyörű széppel kezdte, ami után mindjárt nagy tapsot kapott.
Itthon vettem észre, hogy "jó támasznak" bizonyult a fényképezőm lencséje, mert többször is belenézett az első három szám alatt:)
Biztosan örült, hogy itt is vártak rá rajongók is:)
Jöttek sorban a számok, a Repülj hát, a Bohemian Rhapsody, a Fényév távolság, az Olcsó vigasz, a Crazy és a Nem lesz már.
Különösen nagy sikere volt a közönségnél a Fényév távolságnak, de minden szám után - a nézők számához viszonyítva - nagy tapsot kapott István.
Mi Krisztával nagyon ügyesen "együttsikítottunk" LOL, ha lehet ezt mondani, jobban sikít nálam, na meg persze, ő végig táncolta, tapsolta az egész műsort.
Én küzdöttem rendesen a gépemmel, mert ugye nagyon fáj a karom, és ez sajnos a vidiken meg is látszik, meg egy sima fényképezővel nem lehet gyorsan képről vidire, vagy vissza váltani, és sajna ez is "visszaköszön" némely felvételen, amiért külön elnézést kérek. (Nézzétek a jó szándékot, ahol "remegő" képkockákat láttok! :D)
Ja, meg persze az Olcsó vigasznál óvatosan "doboltam" a lábammal az ütemre (nem bírtam már vigyázzban állni:D), na ez is meglátszik. :(
Egyik számnál Peti is "meglepett", azt hittem el is mozdult az egész vidi, mert egyszer csak megszólalt a vállamnál, hogy "Na jó lesz??? :D)", én meg hátrafordultam meglepetten, és azt hittem ezzel a mozdulattal a gépet is "vittem" magammal, de szerencsére nem látom a "nyomát" :D
Volt még egy aranyos "közjáték", István végre levetette a dzsekijét, miután már törölgette egy szám után a homlokát és rá akarta tenni a színpad mögött lévő kis házikóra, ami a gyerekeknek lett felállítva, de egyszer csak azt mondta István, hogy ja, ezt lakják:D (voltak benne kis "emberpalánták" ), ezért a kabát végül Petinél landolt.
Ahogy vége lett a műsornak, én gyorsan elköszöntem Krisztától, aki még szerette volna a CD-jét aláíratni, mondtam neki, menjen nyugodtan, István biztosan szakít rá időt:) Remélem, így is történt:)
Ennyi előnnyel indultunk következő úti célunk felé, Adonyba.
Nem néztem meg előre, hogy hány km, és merre visz az út, ezért figyelmesen hallgattam a pasim instrukcióit.
Persze Edit meg az utat figyelte, és kétfelől jött a "segítség", ami néha mókásra sikeredett:D
Egy elágaznál már későn reagáltam egy jobbrafordulásra, ezért újratervezett és láttam, hogy 6 km-ig sima út lesz, Edit viszont nem látta a navit és a következő táblánál mondta, hogy itt menj le jobbra.... csak éppen út nem volt:D LOL Árok igen :D
Jót nevettünk és folytattuk utunkat, még az M0-áson is jártunk, amit kifejezetten utálok, de azért szerencsésen megérkeztünk Adonyba.
Éppen beértünk a színpadhoz, amikor Edit meglátta Petiéket, szinte egyszerre érkeztünk:) ...gyorsan odaszaladtam, mondtam Petinek, ideértünk:D, és Ti is ügyesek vagytok :D
Szegény Peti hátáról már Bicskén is folyt a víz, István meg a kocsiban öltözött át, szóval nem egy normális nap volt ez Istvánék szempontjából, sőt a rá várakozók szempontjából sem.
A három helyszín között olyan távolságok voltak, amit még repülőgéppel sem lehetett volna megtenni a kiszabott idő alatt, nem autóval.
Azt tudjuk, hogy István maximalista és senkit nem akar cserben hagyni, aki autogramot, vagy közös képet kér, pláne, ha újakról van szó, hiszen minden ember, aki azért ment el bármelyik fellépésére, hogy őt hallja, nyilván szeretett volna valami emléket hazavinni magával. Nos, ez a "tökéletlen" szervezés miatt nem igazán valósulhatott meg.
Ahogy hallottam, Nagykátán is gondok voltak a hangosítással, Bicske tökéletes volt (legalábbis nekem úgy tűnt), hát Adonyban megint nulla volt a technika.
Érdekes módon az István előtt fellépő táncos csapat zenéje hatalmas erővel szólt, amikor István fellépett, ez a "kifele" jövő hang szinte megszűnt létezni.
István hangja persze tökéletes volt, de a zenei alap alig volt hallható.
Reklamáltam is rendesen, István viccesen megjegyezte: nem veszítesz semmit :D
Hát én nem, mert már hallottam egy tökéletes hangtechnikával előadott koncertet Bicskén, de a többiek, akik csak Adonyban voltak, azoknak bizony némi csalódás lehetett, és sajnos erről megint nem István tehetett.
Ő szívét, lelkét beleadta az összes számba, sőt, a három pörgősebb számnál már egész gyereksereg vette körül a színpadon, akikkel tökéletesen megtalálta az összhangot.
Nagyszerű élmény volt ezt élőben nézni és hallgatni.
Itt is volt egy aranyos "közjáték" Edit barátnőmmel: én ugye tartottam a videót, (volt mikor barátnőm is fogta a karomat, hogy bírjam), azt hiszem a Nem lesz már-t énekelte István, amikor oldalra pillantottam Editre, visszanéztem a vidire, aztán megint Editre, mert azt hittem, rosszul látok:D LOL Az én barátnőm, aki mindig a hátsó sorokból hallgatta Istvánt, énekelt és tapsolt :D LOL Most már ezek szerint elmondhatom, hogy Edit is "megfertőződött" :D. és igazi tagja lett kis csapatunknak. :)
A koncert után hátramentünk a színpad mögé, ahol István egy Attila által szerzett széken ülve az ölében dedikált (ennyit a szervezésről....), majd végül nagy nehezen sikerült egy asztalt is szerezni, így végre viszonylag normális körülmények között folytatódhatott az aláírás, fotózkodás és ahogy észrevettem, örömömre a CD eladás is.
Jaj, Juditunkat majdnem kifelejtettem, őt kerestem végig, nehogy már Adonyban ne találkozzak Judittal, aki adonyi:D
Persze egyszer csak előkerült, hiszen ő is a fellépők között volt, aranyos volt a ruhácskájában, örültünk egymásnak.:)
Mi ezután lassan elköszöntünk a többiektől, páran még fotózkodtak Istvánnal, aki már alig állt a lábán, most csak két puszival köszöntem el tőle, nem akartam terhelni, hiszen hosszú nap volt mögötte.
A haza utunk is kalandos volt, persze tele voltunk élménnyel, de most nem kellett annyira figyelnem, mert "hazai" pályán mentünk, "kertek alatt" vitt a navi bennünket, amerre már többször jártam.
Megint volt egy jó történés.D, amit meg kell, hogy osszak Veletek: már egyszer Bicske fele is éreztem valami rossz szagot, Edit barátnőm nem érezte, most a hazafele vezető úton is egyszer csak iszonyú bűzt éreztem, kérdeztem Editet: érzed ezt a szagot? Azt válaszolta, hogy nem.... hát gondoltam, lehet, hogy már megkattantam, fogtam, lehúztam mindkét oldalon az ablakot, hogy hátha tényleg nekem van bajom :D na, azt látni kellett volna, amit Edit művelt és kaptam tőle :D LOL
Olyan iszonyú bűz áradt be a kocsiba, hogy barátnőm kézzel-lábbal húzta fel az ablakot (megnyugodtam, hogy a szaglásérzékelőmmel semmi gond :D LOL), utána ez a valami bent maradt a kocsiban:D, Edit orra tele lett vele, erre előkapta a parfümjét és módszeresen telefújta vele a Corsámat, amitől meg majdnem én fulladtam meg:D LOL
Végignevettük az egészet, persze, sejthettem volna, hogy hova tartunk, be is ugrott rögtön, a szabadegyházi ipartelepen haladtunk át, jártam már egyszer arra, és szinte elviselhetetlen ott állandóan ez a rothadó, bűzlő szag, ami gondolom a pálinkafőzés melléktermékének a valamije.:D
Kaptam a fejemre rendesen Edittől, de nagyon jól szórakoztunk.
Fél 9 körül tettem ki barátnőmet, vagyis még becipeltük a csomagtartóban velünk utazó bolti dolgokat, aztán elköszöntem tőle.
Amikor hazaértem, rögtön leültem a gép elé, hogy megnézzem, mit "műveltem" ilyen béna kézzel, hát többé-kevésbé meg voltam elégedve.
A képeket rögtön fel is töltöttem, milyen érdekes, mindkét helyen 28 képet készítettem:D
A vidik is egészen jók lettek, remélem, egy kicsit sikerült visszaadnom ebből a napból azoknak, akik nem lehettek velünk, és azoknak is, akik ott voltak, de szeretnének egy kicsit nosztalgiázni.
Hát ez volt a mi szombat délutáni, esti kirándulásunk, és újra csak azt tudom írni, hogy nagyon jól éreztük magunkat, nagyon jó volt Istvánt két helyszínen is látni és hallani, jó volt Veletek talizni. :)
....remélem, lesz még folytatás....
Köszönöm, hogy elolvastátok a beszámolómat.
Mukrányi Edit
Képeim:
https://picasaweb.google.com/
https://picasaweb.google.com/
..és a vidik:
Bicskéről:
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
Adonyból:
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
https://www.youtube.com/watch?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hildus2222 2011.05.02. 10:45:42
hildus2222 2011.05.02. 10:48:52
Látam adonyi vidiket, és hogy milyen jól kezelte István a "tánckart"..DD
Sok szülő lehetett neki hálás, hogy egy kicsit lekötöte a gyerekét:))
hildus2222 2011.05.02. 10:49:57
matesa 2011.05.02. 17:56:44
Hogy szétröhögjük az agyunkat az biztos :) :)
Igazi Edites beszámolót kanyarintottál Editem:)
Azé remélem Erdélybe most nem mész koncertre....LOOL
zelizine 2011.05.02. 19:35:47
Puszi!