Szondyka története:
Nos, a történet előzményeként tudni kell, hogy tegnap lent anyósoméknál beszélgettünk Istvánról! Megbeszéltük milyen csodás volt a Gálán, meg ilyenek! Nagyon örültem, mert kezdtem Anyósomon is a rajongás jeleit felfedezni. Egyszer csak férjem - aki annyira nem nagy rajongó - elkezd nevetni...Próbáltuk kifaggatni, hogy mit nevet, de nem mondott semmit, csak, hogy: "majd megtudjátok"!
István első japán rajongója, a hazánkban élő Miyuki írta ezt a beszámolót:
Egyik nap gondolkodtam, hogy honnan ismerem a „kokárda” magyar szót. Talán életemben, egy kezemben is tudok számolni, hányszor beszéltem ezt a szót, de az én szótáromban tökéletesen szerepel. Érdekes az, hogy nemcsak gyakran használt szavak maradnak a fejemben. Mostanában megtanultam „szerény” szót, persze ezt a kifejezést Istvánról sokat hallottam. Eddig biztos hallhattam volna többször, de bennem egyáltalán nem maradt. Vagyis az is lehet, hogy egyáltalán nem hallottam ezt a kifejezést. Tényleg én nem nagyon találkoztam „szerény” magyarokkal. Amikor Istvánt megláttam TV-ben, azonnal éreztem benne az én otthonomat, JAPÁNt. Nálunk szerénység annyira tisztelt dolog, pl. jó példa a Sumo. Sumo tradicionális sport, minden mozdulatban, játékosnak gondolataiban, hagyományt megőriz. Emiatt mai napig nem szabad egy győzött játékosnak mosolyogni, örömet mutatni egész világnak mondjuk kezeit emelni, hogy ő nyert.
Padrienn beszámolója:
Szondykata gondolata volt, hogy István egy „hihetetlen csoda”. (Remélem, megengeded nekem Szondyka, hogy használjam ezt a szókapcsolatot, a tegnapi napomra utalva vele.)
István első klubkoncertjére, melyen a Smile Showtime Band vendége volt, eleinte nem is gondoltam, hogy eljutok. Budapest hozzánk 80 km, ami igaz, nem sok, de errefelé a közlekedés nem a legjobb. Autóval pedig csak a férjemmel mennék, ő pedig nem kimondottan Tabáni-rajongó. Az első „ hihetetlen csoda” múlt pénteken esett meg, amikor óvatosan „beadagoltam” életem párjának a koncert hírét. Meglepő volt a válasza, megy felhívni a Symbol Rendezvényközpontot…. Másnap sikerült asztalt foglalnunk a 220 éves étterembe, ez pedig azt jelentette, hogy tuti belépő a koncertre is! A héten egy méterrel a Föld felett jártam…
Szép jó napot Mindenkinek! Hogy vagytok? Jól aludtatok? Én is, cirka három órát :-) Mert kérem, aki koncertre jár, utána pedig "csetel" hajnalok hajnalán, az minden, csak nem kipihent. Hol is kezdjem? Az elején vagy a végén? Netán a közepén? :-)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy iwiw, "akinek" volt számtalan felhasználója, akik alakítottak mindenféle klubokat, melyeknek se szeri, se száma (se szerszáma, hihi), többek között egy olyan beszédes nevűt is, mint Tabáni István Rajongói Klub. Ugyanis előkerült valahonnan (hol rejtegették eddig?) ez az aranytorkú fiú, ez a Tabáni Pisti. Aztán ahogy kiejtette száján az első pár sort azon a bizonyos vetélkedéses válogatáson, máris rengeteg embernél ment végbe furcsa arcváltozás: száj tátva marad, áll leesik. "Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik" - ennél találóbban nem is lehetne megfogalmazni a pillanatot, mint ahogy a drága jó Arany János tette másfél évszázada. Na tehát van ez a rajongói klub, ahol minden este megy a duma mindenféléről, főként Istvánról természetesen, és megy a tervezgetés, ki, mikor, hova tud eljutni, hogy láthassa a mi Istvánunkat. Fővárosi lévén pedig nyilván nem hagyhatom ki az alkalmat, amikor itt van fellépése (ezen a héten két alkalommal is láthattam), és az előzetes tervezgetések során kiderült, hogy a szintén TIRK-törzstag Adrienn, valamint István legnagyobb japán rajongója, Miyuki is ott lesznek a Symbol-ban.
Barbi Anyukája írta az alábbi beszámolót:
Bár a neten már sok beszámolót olvastam a szerdai CSISZ Gáláról, engedjétek meg, hogy én is leírjam érzéseimet ezzel kapcsolatban.
Én kicsit korábban kezdeném, mert szeretném, ha tudnátok, miért volt számunkra olyan nagy ajándék az az este.
Barbi István iránti rajongása számomra akkor kezdett feltűnni, amikor elkezdődtek a középdöntők, és ő az egyik nap, amikor István még nem volt látható a Bohemian óta, Barbi megkérdezte tőlem:
-Anya, hogy is hívják azt a bácsit, aki térdre esett, amikor énekelt? Olyan jó lenne,ha ő nyerne majd, de sajna sok fiatal indult, és lehet, hogy azok majd jobban tetszenek a lányoknak.
Eljött hát ez a nap is. Kint mínuszok, bent, a Thália Színház előcsarnokában bebocsátásra váró emberek. Nézegetem az arcokat, egyelőre nincs ismerős köztük, pedig tudom, hogy iwiw-es klubtársaim közül is jönnek néhányan. Mi vagyunk a szerencsések, akik itt lehetünk, a többiek pedig a gép előtt ülve várják a híreket, a beszámolókat.
Bent, az előtérben felfedezem Timit, Szondykát és Kisbarbit, aki anyukájával érkezett Miskolcról. Hihetetlen, milyen fanatikus rajongó Barbika, aki ajándékokkal érkezik. Ő hozta el olyan klubtársak ajándékait is, akik szeméyesen nem, csak lélekben lehetnek velünk ezen az estén. De micsoda este volt!
"Szeretettel gyűjtöttem mindazoknak, akik látják a versben a képet és a képben a verset."
Lázár Irénke, Iru
Irénke versgyűjteménye itt olvasható.
Végre-végre eljött ez a nap is, hogy immár arról beszélhetünk, István hol lesz látható-hallható különféle rendezvényeken, koncerteken, bálokon. Íme a lista:
Január 23., szombat 22:00 – Budapest, III. ker. Bécsi út 56, Symbol Live Music Club
Gönczi Gábor és a Smile Showtime Band koncertjén lesz meghívott vendég István
Január 29., péntek 19:00 - Sarkad, Bartók Béla Müvelődési Központ
Alapítványi bál
Január 30., szombat 19:00 - Hajdúnánás, Művelődési Ház
Jubileum a Nánási Focisuli Egyesületnél , Alapítványi bál
Február 5., péntek 19:00 – Cegléd, Kossuth Művelődési Központ
István 30 perces műsort ad
Február 13., szombat 18:00 - Miskolc, Városi Sportcsarnok
Nagy Valentin Ünnep. A sztárvendégek között szerepel István is!
Február 20., szombat - Nyírábrány
Retró buli
Február 20., szombat - Szekszárd, Városi Sportcsarnok
Kindl Disco
Február 25., csütörtök 18:00 - Szombathely, AGORA Művelődési és Sportház
Csillag Született Gála
Február 26., péntek, Makó
Hagymabál
Február 26., péntek, Nyíregyháza, Bujtosi Szabadidő Csarnok
Csillag Születik Gála
Február 27., szombat, Budapest, JAM Pub, Mammut bevásárló központ
Mága Zoltán sztárvendége
Február 28., vasárnap, Budapest, Csepeli Munkásotthon színházterme
Tabáni István, Horváth Tamás, Inzsöl Gyula
Március 6., szombat, Tápiószele
"Nőnapi ajándék"
Március 14., vasárnap, Székesfehérvár, Főnix Sport Pub
Csillag Születik Est
Március 20., szombat, Pécs, Maestro pizzéria
Sztárkaraoke
Nagy örömmel teszem közzé egyik rajongótársunk írását, fogadjátok sok szeretettel padrienn sorait:
Ha találkoznék Istvánnal
Sokszor gondolkodtam már azon, hogy ha most találkoznék Tabáni Istvánnal, és beszélgethetnék vele, mondjuk egy nem meghatározott ideig – na jó, azért 1 percnél tovább -, mit mondanék Neki.
Ha találkoznék Istvánnal, először (természetesen az üdvözlés után) gratulálnék Neki. Aztán rögtön átadnám az ajándékaimat születésnapja alkalmából. – Január 22-én, éppen a Magyar Kultúra Napján született a mi Csillagunk! –
Ha találkoznék Istvánnal, biztos, hogy tolmácsolnám Neki rajongói jókívánságait, az ismerősökét és az ismeretlenekét egyaránt. Elmondanám, hogy több tízezres rajongótábor drukkol nap mint nap azért, hogy Ő a siker útján minél zökkenőmentesebben és igazi Csillagként haladjon végig. Arra is felhívnám a figyelmét, hogy a rengeteg ember szeretetéből erőt meríthet, ha összecsapnának a feje felett a hullámok.
Ha találkoznék Istvánnal, arra kérném, legyen óvatos, nagyon erős, és ne hagyja magát kihasználni sem a karrierje kapcsán, sem a magánéletében. Ne keseredjen el a bántó megnyilvánulások hallatán, lépjen túl az akadályokon. Ne engedje, hogy megváltoztassa bárki vagy bármi, mert mi, a rajongói így szeretjük, ahogy van!
Ha találkoznék Istvánnal, azt is elmondanám Neki, hogy tudtán kívül összehozott egymással olyan embereket különböző fórumokon, klubokban, akik Nélküle talán sosem találkoztak volna. Akik ma már jó ismerősöknek/barátoknak mondhatják magukat, csak azért, mert beléptek a Tabáni István Rajongói Klubba/Közösségbe/Körbe és még számtalan más „Istvános” oldalra, és elkezdődtek a beszélgetések… Megkérdezném Tőle, vajon tudja-e, hogy ekkora ereje van a személyiségének, a hangjának, a kisugárzásának…
Ha találkoznék Istvánnal, még azt is elmondanám Neki, hogy mekkora szerencsének érezzük mi, a rajongói, hogy Ő és a családja ennyire közvetlenek és kedvesek velünk. Természetesen kérném arra, hogy ha ideje engedi, tartson minél gyakoribb kapcsolatot a rajongóival, mind az interneten, mind pedig személyesen (találkozók, koncertek, stb.) Feltétlenül megemlíteném Neki az Attila blogját, hogy ha tud, minél többször látogasson el ide, ahol már sok rajongói írás, videó és egyéb munkák megjelentek, amelyeket Neki is látnia, olvasnia kell!
Ha tényleg találkoznék Istvánnal, akkor meglepettségemben biztos, hogy egy szót sem tudnék kiejteni a számon! De ha csak egy baráti kézszorítás telne tőlem, akkor – biztos, ami biztos – a szülinapi ajándékai közé rejteném ezt az írást is, hogy mindenképpen a tudomására jusson, amit mondani akartam Neki!
padrienn
Rebi összegyűjtötte azokat a hozzászólásokat, amelyek István látogatásaikor (dec. 13. és dec. 22.) születtek az iwiw-es Tabáni István Rajongói Klubban. Az imént felmerült, hogy felkerülhetnének ide a blogra ezek a kigyűjtött hozzászólások, én pedig máris átnyújtom Nektek a két pdf fájlt (nagy köszönet érte Rebinek!):
wanderers.uw.hu/istvan_velunk_20091213.pdf
wanderers.uw.hu/istvan_velunk_20091222.pdf
Itt megnézhetitek azt, ami a ma esti Fókusz Pluszba nem fért be, viszont itt végig István válaszol a kérdésekre. A kérdésekre, melyek többféleképpen feltéve ugyanarról szóltak: Lehet-e Istvánból sztár? Sztáralkat-e István? Annyira fantasztikusan hozzáértő emberek beszéltek erről a TV-adásba bekerült interjúban, mint Náray Tamás és Kozsó. Szándékosan nem ezt az interjút teszem itt közzé, mert nagyon szánalmas volt, inkább nézzük, ki is ez a két "szakértő", akit Istvánról kérdeztek.
Náray Tamás divattervező vagy mi a szösz, tipikusan olyan dolgokat kreál, amit egy nagyon szűk réteg ér csak el, egy alkalommal felvesz, majd elsüllyeszti a gardróbszekrény mélyén, mert másodszor felvenni ugyanazt az estélyi "ruhakölteményt" már nem trendi. Kozsó pedig már évek óta semmit nem tett le az asztalra, akinek már egyetlen együttesének egyetlen számára sem emlékeznek az emberek. Ő egy igazán jellemző példája annak, hogy valakinek minimális tehetséggel, nagy összegeket befektetve sikerült elérnie egy ismertségi szintre, amit manapság sztárnak vagy celebnek szokás mondani. Na, ilyen ne legyen soha a mi Istvánunk!
Szerintem az a marha nagy helyzet, hogy van, akinek elég saját magát adnia, mert hatalmas tehetség lakozik benne és rajongók tízezrei lesik mindegy egyes rezdülését. Másoknak, a sokkal kevésbé tehetségeseknek pedig az kell, hogy valaki sztárt csináljon belőlük. Nem is kérdéses, hogy Istvánnak nincs szüksége arra, hogy valaki sztárt csináljon belőle, Ő saját magától az lesz, a tehetsége, a szimpatikus lénye, a kisugárzása által és őt a több tízezernyi rajongó teszi majd sztárrá.
Most pedig következzék István véleménye a sztárságról: rtlklub.hu/video/80129
Ezt a beszélgetést minden rajongónak látnia kell!
Végre egy igazi interjú Istvánnal, amiben a riporter valóban kíváncsi volt vendégére. Barabás Éva felkészült volt, jókat kérdezett, István pedig rengeteget beszélt. Ilyet is tud, ha érzi, hogy figyelnek rá, és nem csak a szokásos bulvárkérdésekkel bombázzák. Tehát az interjú, az RTL Klub Portré című műsorában:
www.rtlklub.hu/most/6915_portre_01-03
A videó lassan indul el, de érdemes megvárni :-)
Kedves Olvasók!
Nagy örömmel teszek eleget Mukrányi Edit kérésének, aki elküldte nekem a december 30-i gála élménybeszámolóját, és kérte, hogy tegyem közkinccsé. Fogadjátok tehát sok szeretettel Edit írását - nekem nagyon tetszett! :-)
Úgy kezdődött az egész, hogy elindultam a sötétben, ködben Pest fele az M7-esen GPS-szel felszerelkezve, ugyanis életemben nem voltam még úgy Pesten, hogy én vezetek, max. vittek. Nekem az egy más világ. Gondoltam, Istvánért mindent! Hajrá! Minden út Rómába vezet jelszóval, egyszer csak odaérek, valahova:):)
Mentem a középső sávban, egyszer csak csörög a mobilom: Berni, hívott, hogy merre vagyok, mondtam 35 km még, nekik most volt szünet, ő is a 4 órásin volt. Annyira beszélgettünk, hogy kicsit lelassítottam, erre balról is és jobbról is egyszerre indexeltek, hogy bejönnek elém.
Te jó ég!!!Mondtam a Berninek, tegyük le, mert itt mindjárt Cobra 11 lesz:):) Túléltem. Gondolom, hogy szidták az anyukámat:)
Na azért ügyesen odataláltam, egy kis utcában parkoltam le. Ja és egyszer még valami alagútban is voltam, amikor közölte a "pasi", hogy a GPS vétel megszűnt! Na mondom, itt ne hagyj vazze, mert akkor nem találok oda. De ahogy kiértem az alagútból, megkegyelmezett nekem és újra beszélt hozzám.
A tömegben mindjárt kiszúrtam Erzsit és a párját, persze rögtön le is szólítottam őket, aranyosak voltak, mondtam, majd még találkozunk.
Elkezdődött az előadás:):) Én fél seggel ültem a széken, 3.sor, 3.szék, kicsit oldalt, amikor megláttam Istvánt, persze nagy sikítás, (nem csak én):). Végig extázisban voltam, és mikor István befejezte a számokat, én felálltam és a két szegedi csajt is húzkodtam, hogy álljanak már fel, úgy tapsoljanak. Szóval, kész voltam:) István egyébként nagyon összeszedett és oldott volt, egy tündér, nagyon szépen beszélt a mikrofonba, megköszönte a végén mindenkinek és elénekelte a Ne állíts meg!-et (én magyarul írom). Sok visszatapsolás, de aztán sipirc a kabátomért, mert Judittól megtudtam a szünetben, hogy hol a művészbejáró és oda akartam érni időben (egy kicsit messze volt, de meglett). Addigra már esett az eső. Ja és persze mondták, hogy nem lehet fényképezni, úgyhogy először én is a telefonokkal szerencsétlenkedtem, aztán láttam, hogy más sem fogja vissza magát, én is elővettem a fényképezőt, csak István sosem jött teljesen előre, így nem lettek annyira jók a képek.
Na az a tömeg ott, az sem volt semmi:) Hárman rohantunk a Szandráékkal, aztán vártunk-vártunk, persze mindenki kijött, közben István apukája, meg Erzsiék bementek, csak István nem jött. Már kezdtem rosszul lenni, sál le, kabát kigombol, kicsit ül, aztán egyszer csak több mint egy óra után megjelent Istvánunk :):) Sapiban, amit rögtön le is vett:):) Épp, hogy be tudta csukni maga után az ajtót, mert rögtön lerohanták. Ő pedig halál nyugisan mindenkinek türelmesen válaszolt, fényképezkedett, aláírt...
Aztán sorra kerültem én:):) Most így visszaidézve, tényleg mondhattam volna sok mindent, de ott akkor, szerintem már az agyam is beszűkült:)
Egyébként tök olyan szerény, aranyos, imádnivaló, mint minden nyilatkozatában. Mondtam neki, hogy a klubosok üzenetét hoztam, először egy fényképet szeretnék kérni, aztán egy aláírást és utána egy ölelést kell átadnom az otthon maradottaktól.
Kezdtem sorolni a neveket, kb. 6-ig eljutottam, a két Barbi, Kata, Dorisz, Niki, Berni...aztán mondtam, és a többi klubtagtól. Erre Istvánunk mosolyogva annyit mondott: akkor ez nagy ölelés lesz!! És megöleltük egymást:):)
Ja és még kapott tőlem két tollat, azt mondja:mind a kettő az enyém? Mondtam, hogy igen. Akkor sztereóban nyomom, válaszolta:) Szóval tök édi volt! Ja, és még azt is mondtam neki, hogy húzd ki magad, erre azt mondta aranyosan: igyekszem. Én béna, még azt sem tettem hozzá, hogy van mire büszkének lenni, ezt fogjuk rá az oxigénhiányra. :):)
Én el is jöttem utána, mert még rengetegen vártak rá, akkor már fél 12 volt, a két szegedi csaj még tovább nyomult, én meg teljesítettem a küldetésemet. :):)
Ahogy befordultam az Andrássy útra, ott állt az egyik épület alatt Erzsi és a párja, még megálltam, elköszöntem tőlük, aranyosak voltak:) Gondolom, még jó sokáig vártak Istvánra, mert utánam még kb. 47-en voltak.:)
Szakadt az eső - na ezt itthon is utálom - nem szeretek esőben vezetni, hát még Pesten! Össze-vissza mentem, szegény navigáció nem győzött újratervezni:), valahol elrontottam, és alig tudott visszanavigálni az M7-es felé vezető útra. Becsületére legyen mondva, sikerült neki, amiért örök hála, bár olyan eufórikus hangulatban voltam, hogy az sem zavart volna, ha egész éjjel Pesten keringek:):)
Na szóval ez volt az én nagy "utam". Csodálatos volt élőben látni Istvánt, és ha ma azt mondanák, hogy menjek, mert a Gellért hegy tetején fog énekelni, hát oda is felmennék:):)
Mukrányi Edit
Először is nagy köszönet minden kedves szóért, dicséretért, amit az olvasóktól, tőletek kaptam! Természetesen folyamatosan olvasom a kommenteket, és látom a sok-sok, írásaimat és a blogot méltató üzenetet, de úgy gondoltam, talán szerencsésebb az, ha a kommentekben elsősorban olvasói hozzászólások szerepelnek, én pedig majd időnként belefoglalom egy-egy új bejegyzésbe a köszönő szavakat.
Túl vagyunk immár két Csillag születik gálán, amelyek december 30-án voltak, valamint egy Mága Zoltán-féle újévi koncerten, melyen szintén láthatták a szerencsések Istvánunkat. Sajnos én egyiken sem voltam ott (de majd január 20-án!), így csak az iwiw-es Tabáni István Rajongói Klub fórumán olvastam néhány rövid élménybeszámolót. A gálákon négy dalt énekelt István, a Mága koncerten pedig egyet, és minden egyes előadása hatalmas sikert aratott. Bő két hét múlva személyesen is jelen leszek a gálán, és majd részletesen beszámolok róla.
Mostanság néhány tévéműsorban lesz vendég István, elsőként ma éjszaka láthatjuk, az RTL Klub Portré otthon című műsorában 0.35-kor, majd hétfőn a Reggeliben, kedden pedig a Fél kettőben. Elég lehetetlen időpontban vannak ezek a műsorok, mert ugyebár aludni és dolgozni is kell valamikor, de majd felvételről megnézem mindet.
A bulvársajtóban jó pár hír megjelent Istvánról az utóbbi napokban is, és általában ezeket a kérdéseket taglalja minden cikk:
Nagyon bulváros kérdések ezek, és egyúttal jellemzőek is a manapság oly divatos újságírói felszínességre, igénytelenségre. A fenti kérdésekre szerintem ugyanis elég egyértelműek a válaszok. István természeténél fogva nem viseli könnyen ezt a hirtelen jött nagy népszerűséget, de biztos, hogy helyén fogja majd kezelni a dolgokat, legyen szó akár a médiacirkuszról, akár az ünnepelt sztárnak felajánlkozó lányokról. A múzeumba nyilván nem fog visszamenni dolgozni, hiszen a következő sok-sok évben másféle elfoglaltságai lesznek, úgy mint stúdiómunka (lemez készítés) és koncertek sora.
Egyetlen kérdést érdemes egy kicsit bővebben is kifejteni: alkalmas-e egyáltalán sztárnak? Merthogy - így véli a bulvársajtó - István a maga visszahúzódó, csendes természetével, a minden show-elemet nélkülöző előadásmódjával nem színpadra termett (hangsúlyozom, ez az újságírók véleménye!). Ő "csak" énekelni tud, de azt nagyon. Itt most csak két nevet mondanék: Máté Péter és Zorán. De még bizonyára lehetne sorolni más, hasonlóan csendes, gátlásos, visszahúzódó előadókat is, akik annak ellenére értek el hatalmas sikereket, hogy nem produkáltak semmi mást a színpadon, csak énekeltek. Azt hiszem, ez Istvánunktól is bőven elég lesz, én például nagyon meg fogom neki bocsátani, ha a koncertjein nem látunk majd "madonnás" színpadi showt. :-) Istvánt a hangjáért, a szívből jövő őszinte előadásmódjáért szeretjük, neki meg kell maradnia olyannak, amilyennek megismertük, mert ő így jó. És ahogy Stohl András mondta: akár a telefonkönyvet is elénekelhetné, az is jó lenne.
Végezetül még egy, a napokban felröppent hír. Zalatnay Sarolta, aki jól ismeri Brian May-t, a Queen együttes gitárosát, felajánlotta Istvánnak, hogy bemutatja őt a legendás együttes vezetőjének. Aztán persze majd meglátjuk, mi lesz ebből a történetből, mindenesetre kíváncsi lennék a jó öreg Brian arcára, amikor meghallgatja Istvánt, ahogy Queen dalokat énekel. Azt hiszem, kevesen vannak a világon, akik Freddie Mercury hangját ennyire pontosan vissza tudják adni. És a Queen együttes még aktív, tavaly Budapesten is volt koncertjük. Most belehallgattam egy-két dalukba, milyen is a jelenlegi énekesük, Paul Rodgers. Háááát, nyugodtan mondhatom, hogy bizony ez a Paul sehol sincs Istvánhoz képest, ég és föld a különbség! (Érdemes meghallgatni youtube-on.) Nohát, komolyan kíváncsi lennék Brian May arcára, amikor meghallja a Queen dalokat István előadásában.
Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok!
Bodolóczki Barbara készített egy klubvideót az iwiw-es Tabáni István Rajongói Klubról, amelyet itt láthattok: www.indavideo.hu/video/Tabani_Istvan_Rajongoi_Klub_-_Klubvideo_2009
Mindenkinek jó nézelődést!
Kedves Olvasóim!
Remélem, mindenkinek jól telt az Ünnep. Az iwiw-es rajongói klubban a rendszeresen "üzenőfalazó" tagok többsége ezekben a napokban is ott volt, hogy megosszák egymással Istvánunkkal kapcsolatos információikat. Persze, csak a bulvársajtó által írtakból származnak ezek az értesülések, és a bulvársajtó némelyike olyan-amilyen, és van amelyik egyenesen csalásnak nevezi István győzelmét, mondván, hogy Andrénak kellett volna nyernie. Nos, azt hiszem, aki csalást emleget - és netán egyszer olvassa ezt a blogot - annak először is illene megtanulnia a magyar helyesírás elemi szabályait, mielőtt alaptalanul vádaskodni kezd. És emellett a tájékozottság sem ártana... Mert egy alapvető információ mintha elkerülte volna az illető újságíró figyelmét: ez egy olyan vetélkedő volt, amelyben a nézők szavazatai döntöttek a győztes személyét illetően. És ők Tabáni Istvánt választották, mert ő lett a nézők többségének a kedvence. És nem azért, mert egyszer elfelejtette a szöveget, nem azért, mert elsírta magát egy dal végén, hanem azért, mert ő volt az, aki az összes előadott produkcióját együttesen tekintve a leginkább kivívta a nézők tetszését.
Elég csak megnézni, hogy az iwiw-en mennyi tagja van István rajongói klubjának: jelenleg több, mint 16 ezer! Ugyanakkor André egyik rajongói klubjának létszáma sem éri el a 100 tagot. Nos, azt hiszem, ezt nem kell tovább ragozni, ebből is világosan látszik, hogy mennyivel nagyobb népszerűségnek örvend Tabáni István, mint Vásáry André. (És természetesen ezzel nem szeretném megbántani Andrét, hiszen kivételes adottságai vannak, és le a kalappal énektudása előtt, megérdemelten jutott a döntőbe.) Tehát nincs itt szó semmiféle trükkről, átverésről, csalásról, hiszen István - nyugodtan mondhatom - nagy űrt tölt be a magyar könnyűzenében azzal, hogy hosszú-hosszú évek után végre van egy olyan ember, aki amellett, hogy remekül tud énekelni, mindezt úgy teszi, hogy a szívét-lelkét beleadja a dalokba, és ezzel kortól és nemtől függetlenül minden érző szívű embert megérint. Hangja egyszer olyan, mint Freddie Mercury hangja, máskor, mint Máté Péteré, de nem csak e két halhatatlan nagyságot tudja megeleveníteni a színpadon, hiszen hallhattuk már őt Fényév távolságot, majd Jimmy és Demjén dalt énekelni, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy már a saját hangját is megtalálta.
Most néhány gálaelőadás következik, majd lecseng ez az évvégi-éveleji ünneplős időszak és az új évvel egy új, egy jobb, egy tartalmasabb élet is vár Istvánunkra. A rajongótábor már hihetetlen módon várja az újabb dalokat, a saját CD-t, a koncerteket. (Most csak egy apró kis ötlet az RTL Klub számára: kiadhatnának egy Csillag születik összefoglalót DVD-n István összes ott előadott dalával, természetesen a bevezető kisfilmekkel és a zsűri értékeléseivel együtt, szerintem nagy sikere lenne). A hatalmas rajongótábor nagyon várja az Istvánról szóló híreket, a vele kapcsolatos eseményeket, és ennek a várakozásnak kielégítésére remek lehetőség lenne ez a blog. Ha István temérdek teendője mellett időnként, bármikor kötetlenül néhány percet tudna szakítani arra, hogy pár mondatban leírja mi is történik vagy mi fog történni vele, akkor ezen a blogon keresztül minden rajongójához eljuthatnának az információk róla, tőle. Remélem, egyszer Istvánhoz is eljut majd ennek a blognak a híre és olvashatjuk majd itt az ő gondolatait is.
A napokban jelent meg, hogy Demjén Ferenc is kimagasló tehetségnek tartja Istvánt, és szívesen írna dalokat neki az első albumára. Ez amellett, hogy hatalmas elismerés egy valódi Zenész (így nagy Z-vel) részéről, egyben arra is garancia, hogy István majd a várakozásoknak megfelelően egy igazán színvonalas lemezt tud kiadni. Azt hiszem, sokunk nevében mondhatom: már nagyon várjuk ezt a CD-t!
Újdonság, hogy immár közvetlenül innen is letölthetőek István dalai mp3-ban. Más oldalakon is elérhetőek ezek a felvételek, de itt ehhez nem szükséges regisztrált tagnak lenni, és még csak külön tömörítőprogramot vagy bonyolult megnyitási eljárást sem igényel a dolog. Aztán persze mindenki onnan tölt le, ahonnan neki szimpatikusabb. Tudom, mindenkit a jó szándék vezérelt, aki felpakolászta a dalokat különféle helyekre és módokon, de egyik-másik megoldástól égnek áll gyérülő hajam... A lényeg, tessék szíves lenni az alábbi eljárást követni, és akinek ez alapján nem sikerül, az írjon egy kommentet (...).
A jobb oldali oszlopban megkeressük az "István dalai mp3-ban" dobozt, és ott a címre kattintva Firefox böngészőben feljön egy ablak: Megnyitás (ha csak meghallgatni szeretnénk) vagy Fájl mentése (ha menteni szeretnénk a gépre).
Internet Explorer böngészőt használóknak a dalcímre kattintva elindul a lejátszás Windows Media Playerben. Utána a Media Player alján lévő kb 1,5 centis szürke sorra kattintva jobb egérgombbal bejön a menü, amelyből kiválasztandó a "Fájl" menüpont, majd utána a "Mentés másként". (Ez utóbbi módszer akkor is használható, ha bármi oknál fogva más egyéb böngészőben is azonnal elindul a lejátszás.)
Jó zenehallgatást mindenkinek! Aztán persze, ha majd megjelenik István CD-je, akkor azt tessék megvenni, és nem mindenféle mp3-akat letöltögetni innen-onnan! :-)
Az iwiw-es Tabáni István Rajongói Klubban nagyon sokan keresik István dalait, és gondolom, még sokan mások is szeretnék hallgatni ezeket a remek előadásokat. Az alábbi oldalról letölthető az összes dal mp3 formátumban: wanderers.uw.hu
Ma este a névadó látogatást tett az iwiw-es Tabáni István Rajongói Klubban.
Tabáni István [Steve] (1031) december 22., 18:35
Sziasztok! Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy 2009 csillaga én lettem! Ha nincs meg ez a szeretet és biztatás, amit éreztem, amiből táplálkozni tudtam, akkor nem sikerülhetett volna. Köszönöm nektek!
Természetesen rengeteg kérdést kapott, igyekezett mindre válaszolni a nagyjából egy óra alatt, amit ott töltött. Érdemes tehát időnként bekukkantani ebbe a klubba, hátha éppen akkor bukkan fel ott Hősünk :-)
Egy nagyon aranyos kis interjú, melyben István és szülei nyilatkoznak a döntő után, érdemes megnézni: www.storyonline.hu/hirek/igy_orult_tabani_istvan_videoval/21209/
"Sírni csak a győztesnek szabad"
(Székely Éva, olimpiai bajnok úszó)
Nagy este volt ez! Tele izgalommal, várakozással, örömmel, bánattal, és végül nagy megkönnyebbüléssel. István nyert!
No, de nem volt ez sima menet, hiszen André, Robi és Szabolcs személyében három nagy vetélytársa akadt a döntőben, és nem lehetett tudni, ki mögött mekkora rajongótábor áll, kinek a produkciója, a személyisége mennyi embernek tetszik annyira, hogy azok ne sajnálják azt a pár száz (pár ezer) forintot a szavazatokra. Teljesen kiszámíthatatlan volt tehát a dolog, főként amiatt, hogy ezúttal a zsűri véleménye, pontszámai nem számítottak bele a végeredmény kialakulásába. Itt csakis a nézők véleménye számított, mi nézők pedig értékeltünk és döntöttünk. Én úgy gondolom, hogy itt most mindenki összességében nézte és értékelte a teljesítményeket, hiszen ez egy cirka két hónapos adássorozat volt, melynek során mindenki hat alkalommal és összesen nyolc produkcióval állt színpadra. Mindenkinek voltak rosszabb és jobb napjai, előadásai, és van akinél ez észre sem vehető, másoknál pedig bizony azonnal kiderül a baki. Azt hiszem egy táncos simán összekeverhet két lépéskombinációt az eredeti koreográfiához képest, egy reppernél belefér bármi, hiszen rögtönzésről van szó, de egy énekesnél, főként ha egy közismert magyar slágert ad elő, akkor bizony azonnal kiderül a tévedés...
István egyéni produkciója a Gyertyák című V'Moto Rock (fiatalabbak kedvéért: Demjén) dal volt. Ez a dal nem volt eddig a repertoárjában, a döntőre tanulta meg, és sajnos az elején összekevert két sort. Benne van ez is a pakliban, még a profi énekesekkel is előfordul, és ők ilyenkor szemrebbenés nélkül folytatják, mert megszerezték már azt a színpadi rutint, ami az ilyen helyzetekben segít. István pályája kezdeti lépéseit teszi meg éppen, szemünk láttára érik egyre jobb énekessé, és az évek hosszú során meg fogja szerezni ezt a bizonyos rutint. A zsűri sem marasztalta el tévesztése miatt, hiszesn emberek vagyunk, mindenkivel előfordult már, hogy bakizott. De István nehezen dolgozta ezt fel, látszott rajta, hogy el van keseredve amiatt, hogy élő adásban egy ország színe előtt nem tudott tökéleteset nyújtani. A rajongók pedig vele együtt búslakodtak. Én személy szerint idegesen járkáltam fel-alá a szobában, mert tartottam tőle, hogy esetleg ezen múlhat a győzelem. De aztán eszembe jutott, hogy itt és most nem a pillanatnyi teljesítmény számít, hanem az egész versenysorozaton nyújtott teljesítmény. A győztes pedig az lesz, aki a vetélkedő egészét tekintve a leginkább hatni tudott a nézőkre, aki a legemlékezetesebb pillanatokat szerezte a közönségnek, aki a legtöbbet nyújtotta az érte szorító ezreknek, tízezreknek.
Most először figyelemmel kísértem adás közben az iwiw-en alakult Tabáni István rajongói klub üzenőfalát, és általános volt a vélemény, hogy mindenkit nagyon felzaklatott ez a baki, de Istvánt segítendő és persze önmagunkat is megnyugtatandó, még több sms-t küldtek-küldtünk, mint ha nem történt volna az a tévesztés. Nagyon kedves-aranyos kis társaság volt ott az iwiw-en a döntő ideje alatt, és a sok-sok hölgy között egyedüli pasiként voltam jelen :-)
Őszintén szólva a másik három versenyző produkcióját csak fél szemmel-fél füllel követtem nyomon, mivel ők nem hagytak bennem maradandó nyomot, egyikük sem tudna tíz percnél tovább érdekes műsorszám lenni a számomra. És valahogy olyan egyforma produkciókat nyújtottak hétről-hétre, semmi rendkívüli nem volt bennük. Szabolcs bármilyen zenére elő tudja adni ugyanazokat a bonyolult lépéskombinációkat, még a Szájbergyerekre is, amitt ezúttal Anti Fitnesz Tomi adott elő, szörnyűen. Robi kétségkívül hihetetlent produkál rögtönzés tekintetében, de ez a fajta produkció pár alkalom után már nem tud újat, érdekeset adni a nézőknek. André egy páratlan adottságokkal megáldott fiatalember, aki gyönyörűen énekel, de ő elsősorban a komolyzene és az opera világában fog tündökölni, ez pedig nem annyira közkedvelt műfaj.
És végül István... körülötte mindvégig izott a levegő, az első pillanattól az utolsóig. Freddie Mercury után Máté Pétert is tökéletesen visszaadta, szinte meg sem lehet különböztetni hangját az eredeti előadókétól. Utána jött a Fényév távolság, egy igen komoly témájú dal, melynek végén teljesen elérzékenyült előadó, műsorvezető, zsűritag és persze a közönség, a helyszínen és a tévékészülékek előtt ülve egyaránt. Volt még szédítő lendületű Don't Stop Me Now, majd jött az Ő, egy lágy szerelmes eposz, melyet egy kissé keményebb hangzású, ám szintén érzelmes szövegű Jimmy sláger követett. És persze ne felejtsük ki a sorból a Barcelonát, a duettet Andréval. Mindegyik fellépése előtt és alatt vibrált a feszültség, nagy volt a várakozás, hogy éppen mivel áll elő, mi lesz az aktuális dal, amelyet csodálatos hangján előad. Tudva, hogy egy művészlélek, egy nagyon érzékeny és érző szívű ember, aki mindvégig idegenül mozgott az egyre inkább nagyobb ismeretséggel és felhajtással járó közegben, féltettük őt attól, hogy végig bírja-e energiával, erővel ezt az állandó megterhelést jelentő médiaszereplést.
A döntőben az első fellépés rosszul sikerült, a tévesztés után már nem tudta a saját maga által várt tökéletességgel elénekelni a dalt, és a rajongók nagyon várták a második előadást, amelyben partnere Keresztes Ildikó volt. És Ildikó valódi partner volt, végig bátorította Istvánt, erőt adott neki, hogy talpra álljon a kudarc után, és az újabb Demjén-sláger, a Várj míg fel kell majd a Nap tökéletesre sikeredett! A nézőtér tombolt, a tévékészülék előtt szurkolók megkönnyebbültek, és a zsűri megadta a maximális 40 pontot! Még Fáy Miklós is felemelte (a Szonjától lenyúlt) tizes táblát, az egész adássorozat során először. A zsűri nyilvánvalóan minden döntősnél az eddig nyújtott összteljesítményt értékelte, és bár ennek a pontszámnak nem volt ezúttal jelentősége, de nagyon szépen nézett ki az a négy 10-es tábla, melyet látva talán István is megnyugodott némileg. Bár szerintem az agya még a végeredmény kihirdetésekor is azon járt, hogy ezen az estén nem tudott mindkét produkciójában tökéleteset nyújtani.
Az eredményhirdetésen pedig végre megtudhattuk, hogy a verseny győztese István lett. A legjobb előadó mögött áll tehát a legnagyobb rajongótábor, akik szavazataikkal fejezték ki elismerésüket, csodálatukat, féltésüket egy hihetetlenül nagy tehetségű énekes, ugyanakkor egy szerény, szeretetre méltó, érző szívű ember, Tabáni István felé.
A Csillag születik véget ért tehát, és most az győzelem miatti örörmérzet mellett van bennem, bennünk rajongókban egy kis bánat is, hiszen ezután nem láthatjuk-hallhatjuk szombat esténként ezt a zseniális énekest. De a januári gálára már meg van a jegyünk, ott először élőben is meghallgathatjuk Istvánt, és remélem ezt még nagyon sok koncert követi majd, akár a Scherzo Band-del, akár szólistaként, és természetesen várjuk az első CD kiadását. Addig pedig maradnak a TV-ben elhangzott dalok mp3-on, és maradnak a videók, amiket most már itt a blogon is megnézhet minden kedves érdeklődő.
Szép volt, István! További sok sikert kívánok, és kitartást, erőt a várható médiafelhajtás végigcsinálásához. Maradj meg ilyennek, amilyen vagy, Te így vagy jó.
A jobb hasáb közepe táján megtalálható István összes Csillag születik szerepléséről készült videó. A legtöbb a bevezetőt és a zsüri értékelését is tartalmazza, és érdekes így sok-sok hét távlatából megnézni az összes felvételt időrendben haladva.
